
Fotó: Rompres
2008. február 27., 00:002008. február 27., 00:00
Már az év elején több forrásból is elterjedt a hír, miszerint a Daimler-konszern, többek között a Mercedes-Benz anyavállalata, Romániába tenné át a két legkisebb Mercedes-modell, az A osztály és a B osztály gyártását. Constantin Stroe, a romániai autógyártók egyesületének (ACAROM) elnöke múlt heti brüsszeli látogatása után egyértelműen kijelentette: a német gyártó Lengyelország és Románia közül végül az utóbbi mellett döntött. Bár a Daimler ezúttal is cáfolta a bejelentést, egyes lapok már korábban is tudni vélték, hogy a német autóipari óriás Kolozsvár mellett, a Nokia szomszédságában, Nemeszsukon 400 millió euróból építi meg üzemét. Az információk szerint a Tetarom III ipari parkban várhatóan 2011-re megépülő üzem futószalagjain a 4000 dolgozó évi 350 ezer gépkocsit szerel majd össze. A Daimler-csoport egyébként a Mercedes-Benz Romania importőrcég és a Fehér megyei autóalkatrész-gyártó Star Transmission Cugir tulajdonosaként már jelen van az országban.
A napokban szárnyra kapott piaci pletykák szerint egy újabb autógyártó vállalat, a General Motors (GM) is üzemet létesítene Romániában. A Business Standard című gazdasági lap meg nem nevezett forrásokból úgy értesült, hogy a GM 500 millió euróból épülő gyárából évente 300 ezer gépkocsi gurulna ki. A GM a tavaly privatizált craiovai Daewoo-gyárért is harcba szállt, ám az utolsó körben alul maradt a Forddal szemben. A román autópiacon a General Motors South-East Europe jelenleg az Opel, Chevrolet, Saab, Cadillac és Hummer márkák forgalmazója.
A nagy autógyártók mellett az alkatrészgyártók is szép számban képviseltetik magukat az országban, ugyanakkor újabb beszállítók egész sora jelezte befektetési, illetve bővítési szándékát. Szerződést írt alá például nemrég gyárépítésről a Kolbenschmidt Pierburg és a dési városvezetés. A német autóipari vállalat a 15 hektáron 100 millió euróból épülő motorblokkgyártó üzeme elsősorban a Porsche, Jaguar, Volkswagen és a BMW személygépkocsik részére gyárt majd alkatrészeket.
Az amerikai alkatrészgyártó, a Delphi ez év végétől Iaşi-ban kezdi el a dízelmotorpumpák, illetve befecskendezőrendszerek gyártását. John Hutson gyárigazgató szerint terveik között szerepel egy újabb gyár építése is a környéken. A 120 millió euróból épülő alkatrészgyár közel 1000 új munkahelyet teremthet majd. A Delphi 1999 óta képviselteti magát a román piacon, mára a borosjenői és nagyszentmiklósi gyárában több mint 10 ezer személyt foglalkoztat. A főként autóelektromossági kábelek gyártásával foglalkozó cég többnyire exportra termel.
További fejlesztésekbe kezd az osztrák tulajdonú Hirschmann Automotive is – tájékoztatta a Mediafax hírügynökséget Nagy István, a marosvásárhelyi ipari park igazgatója. A jelenleg 140 főt foglalkoztató alkatrészgyártó vezetősége a gyártási kapacitás bővítése céljából – a területi bővítés mellett – további 500 ember alkalmazását fontolgatja. A német TMD Friction befektetése helyszínéül Karánsebest szemelte ki magának. A fékrendszerek gyártásában hírnevet szerzett vállalat 2008 végére közel 10 millió euróból 14 ezer négyzetméteren építi fel új üzemét. Kapacitásbővítésbe kezd a francia Total leányvállalata, a brassói bázisú Hutchinson vállalat is. A gumiból készült alkatrészek gyártásával foglalkozó cég az Automobile -Renault, a Ford, a BMW, a Peugeot, az ACI, a Mahle, a Filtrauto, a Behr és a Bosch beszállítója. A francia vállalat 25 országban több mint 117 gyártóbázisával tavaly 2,9 milliárd eurós bevételt könyvelhetett el, melynek több mint 60 százaléka az autóiparból származott. A Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége (ARIS) szerint a Brassó mellett tízezer négyzetméteren működő gyár bejelentette: 2009 végére megkétszerezi gyárcsarnoka alapterületét.
A befektetői áradatnak látszólag csak az infrastruktúra, illetve a megfelelő nagyságú építési terület hiánya szabhat határt. Az előrejelzések szerint a romániai autóipar 10 százalékos növekedés mellett idén várhatóan több mint egymilliárd euró értékű befektetésekre számíthat.
Túrós-Bense Levente
Szárnyaló autópiacok Kelet-Európában
Az Európai Unió tagországaiban tavaly 1,1 százalékos növekedés mellett 15,959 millió új gépkocsit értékesítettek – adta hírül az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA). A növekedés a kelet-közép-európai országokban végbement keresletrobbanásnak köszönhető: a régióban 15 százalékkal, 1,164 millió gépkocsira ugrottak az eladások. A térség legnagyobb autópiaca jelenleg Románia, ahol több mint 26 százalékkal, 312,5 ezer darabra nőtt az értékesítés. Magyarország, Lengyelország mögött (293,3 ezer eladott gépkocsi) a harmadik helyen áll, ahol az ACEA adatai szerint 7,8 százalékkal, 173 ezer darabra csökkent az értékesítés. A januári adatok további növekedés prognosztizálnak. A gyengélkedő lej, illetve a rossz piaci hangulat ellenére az eladási adatok magasan a pozitív tartományban mozogtak, ami részben a regisztrációs adó körüli félelmeknek is köszönhető.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.