
Kiiktatta az Első otthon programot a hitelcseretörvényből a képviselőház jogi bizottsága, a honatyák ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) által javasolt, és a szenátus által korábban már elfogadott 150 ezer euróról 250 ezer euróra emelték a fizetés nélküli törlesztés hatálya alá eső ingatlanok értékét. A kedden megtárgyalt törvénytervezet értelmében azok is élhetnek majd a hitelcsere lehetőségével, akik kényszervégrehajtás alatt állnak.
2016. április 05., 17:162016. április 05., 17:16
A testület jelentését továbbították a plénum elé, amely döntéshozó kamaraként szavaz a jogszabályról. A képviselőknek a végszavazás előtt lehetőségük lesz módosítani a hitelcserét.
Mint ismeretes, a kormány a törvény szociális jellegére szeretett volna ráerősíteni, hogy csak a valóban rászorulók élhessenek a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, a honatyák azonban eddig nem fogadták meg a kabinet tanácsait.
Heves vita az Első otthonról
Ahogy az várható volt, az Első otthon program törlése a jogszabály hatálya alól heves vitát váltott ki a jogi bizottságban. A Román Nemzeti Bank (BNR) és a pénzügyminisztérium képviselői azt támogatták, hogy a kedvezményes hitelfeltételeket garantáló kormányprogram ne essen a törvény hatálya alá. Eközben a hitelcserét kezdeményező Daniel Zamfir képviselő azt kérte a kollégáitól, hogy olyan módosító indítványt fogadjanak el, amely leszögezi, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé jogszabály nem hat ki az Első otthon program keretében nyújtott állami garanciára. Mint hangsúlyozta, egy ilyen szöveg beiktatása biztosítaná a program folytatását.
Florin Georgescu, a jegybank első alelnöke viszont azzal érvelt, hogy amennyiben az Első otthon program keretében vett lakások is a hitelcsere hatálya alá kerülnének, akkor sérülne az állami garancia, továbbá nőne a bankok által megkövetelt önrész, drágulna a hitel, és hosszabb lenne a várakozási idő a kölcsön megítéléséig.
A nemzeti liberális párti (PNL) Zamfir bírálta a BNR és a pénzügyi tárca álláspontját, és ismételten leszögezte, hogy a jogszabály nem öli meg az Első otthon programot. „Nem tudok egyetérteni azzal a képmutatással, ami ebben a teremben zajlik. (…) Belevittük ezt a módosító indítványt, hogy tisztázzuk a helyzetet. (…) Mi tulajdonképpen társadalmi egyenlőséget akarunk” – fogalmazott Zamfir. Végül azonban lemondott módosító indítványáról.
A lakosságnak nem tetszik
Eközben egy, az IRSOP Market Research & Consulting által a Romániai Bankok Egyesületének (ARB) a felkérésére készített, A románok véleménye a hitelcseretörvényről elnevezésű, kedden reggel nyilvánosságra hozott felmérésből arra derült fény, hogy a lakosságnak egyáltalán nem tetszik a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály jelenlegi formája.
Például a megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) gondolja úgy, hogy egy esetleges hitelcseretörvény hatálya alá csak azoknak kellene esniük, akik nem tudnak törleszteni, nem pedig azoknak, akik nem akarnak. A felmérésben részt vevők többsége ugyanakkor azt is ellenezte, hogy a hitelcsere hatálya alá eshessenek olyanok is, akik több házat/telket vásároltak, és bajba jutottak – a válaszadók 81 százaléka szerint csak azok élhetnének a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, akiknek egyetlen házuk van.
Ugyanakkor a megkérdezettek 89 százaléka mondta azt, hogy jó egy olyan törvény, amely azoknak a hitellel rendelkező magánszemélyeknek segít, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. A lakosság 94 százaléka véli továbbá úgy, hogy a bankkal közösen kellene megoldást találni, hogy a bajba jutott személy megtarthassa a lakását. Alig 6 százalék szeretne olyan jogszabályt, amely a hitelintézettel megkötött szerződés semmissé nyilvánítását, és a lakásról való lemondást írja elő – amiről tulajdonképpen a hitelcseretörvény szól. A felmérés egy 1016 személyből álló, országos reprezentativitással bíró mintán készült.
A bankok a magáncsődtörvényt sürgetik
„A romániai bankárközösség ismételten leszögezi, hogy előre kell hozni a magáncsődöt lehetővé tevő, 2015/151-es számú törvény hatályba lépését. A jogszabály nagy előnye a hitelcseretörvényhez képest az, hogy a fizetésképtelenné nyilvánítás után a jóhiszemű magánszemély továbbra is a jelzálog alá helyezett ingatlan birtokában maradhat, miközben a fizetés nélküli törlesztés azt jelenti, hogy elvész a családi lakás/telek” – mutatott rá a közvélemény-kutatás apropóján kiadott közleményében a bankáregyesület.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!