
Kiiktatta az Első otthon programot a hitelcseretörvényből a képviselőház jogi bizottsága, a honatyák ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) által javasolt, és a szenátus által korábban már elfogadott 150 ezer euróról 250 ezer euróra emelték a fizetés nélküli törlesztés hatálya alá eső ingatlanok értékét. A kedden megtárgyalt törvénytervezet értelmében azok is élhetnek majd a hitelcsere lehetőségével, akik kényszervégrehajtás alatt állnak.
2016. április 05., 17:162016. április 05., 17:16
A testület jelentését továbbították a plénum elé, amely döntéshozó kamaraként szavaz a jogszabályról. A képviselőknek a végszavazás előtt lehetőségük lesz módosítani a hitelcserét.
Mint ismeretes, a kormány a törvény szociális jellegére szeretett volna ráerősíteni, hogy csak a valóban rászorulók élhessenek a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, a honatyák azonban eddig nem fogadták meg a kabinet tanácsait.
Heves vita az Első otthonról
Ahogy az várható volt, az Első otthon program törlése a jogszabály hatálya alól heves vitát váltott ki a jogi bizottságban. A Román Nemzeti Bank (BNR) és a pénzügyminisztérium képviselői azt támogatták, hogy a kedvezményes hitelfeltételeket garantáló kormányprogram ne essen a törvény hatálya alá. Eközben a hitelcserét kezdeményező Daniel Zamfir képviselő azt kérte a kollégáitól, hogy olyan módosító indítványt fogadjanak el, amely leszögezi, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé jogszabály nem hat ki az Első otthon program keretében nyújtott állami garanciára. Mint hangsúlyozta, egy ilyen szöveg beiktatása biztosítaná a program folytatását.
Florin Georgescu, a jegybank első alelnöke viszont azzal érvelt, hogy amennyiben az Első otthon program keretében vett lakások is a hitelcsere hatálya alá kerülnének, akkor sérülne az állami garancia, továbbá nőne a bankok által megkövetelt önrész, drágulna a hitel, és hosszabb lenne a várakozási idő a kölcsön megítéléséig.
A nemzeti liberális párti (PNL) Zamfir bírálta a BNR és a pénzügyi tárca álláspontját, és ismételten leszögezte, hogy a jogszabály nem öli meg az Első otthon programot. „Nem tudok egyetérteni azzal a képmutatással, ami ebben a teremben zajlik. (…) Belevittük ezt a módosító indítványt, hogy tisztázzuk a helyzetet. (…) Mi tulajdonképpen társadalmi egyenlőséget akarunk” – fogalmazott Zamfir. Végül azonban lemondott módosító indítványáról.
A lakosságnak nem tetszik
Eközben egy, az IRSOP Market Research & Consulting által a Romániai Bankok Egyesületének (ARB) a felkérésére készített, A románok véleménye a hitelcseretörvényről elnevezésű, kedden reggel nyilvánosságra hozott felmérésből arra derült fény, hogy a lakosságnak egyáltalán nem tetszik a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály jelenlegi formája.
Például a megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) gondolja úgy, hogy egy esetleges hitelcseretörvény hatálya alá csak azoknak kellene esniük, akik nem tudnak törleszteni, nem pedig azoknak, akik nem akarnak. A felmérésben részt vevők többsége ugyanakkor azt is ellenezte, hogy a hitelcsere hatálya alá eshessenek olyanok is, akik több házat/telket vásároltak, és bajba jutottak – a válaszadók 81 százaléka szerint csak azok élhetnének a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével, akiknek egyetlen házuk van.
Ugyanakkor a megkérdezettek 89 százaléka mondta azt, hogy jó egy olyan törvény, amely azoknak a hitellel rendelkező magánszemélyeknek segít, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. A lakosság 94 százaléka véli továbbá úgy, hogy a bankkal közösen kellene megoldást találni, hogy a bajba jutott személy megtarthassa a lakását. Alig 6 százalék szeretne olyan jogszabályt, amely a hitelintézettel megkötött szerződés semmissé nyilvánítását, és a lakásról való lemondást írja elő – amiről tulajdonképpen a hitelcseretörvény szól. A felmérés egy 1016 személyből álló, országos reprezentativitással bíró mintán készült.
A bankok a magáncsődtörvényt sürgetik
„A romániai bankárközösség ismételten leszögezi, hogy előre kell hozni a magáncsődöt lehetővé tevő, 2015/151-es számú törvény hatályba lépését. A jogszabály nagy előnye a hitelcseretörvényhez képest az, hogy a fizetésképtelenné nyilvánítás után a jóhiszemű magánszemély továbbra is a jelzálog alá helyezett ingatlan birtokában maradhat, miközben a fizetés nélküli törlesztés azt jelenti, hogy elvész a családi lakás/telek” – mutatott rá a közvélemény-kutatás apropóján kiadott közleményében a bankáregyesület.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!