A válaszadók majdnem egynegyede attól is tart, hogy ennivalóra sem lesz elegendő pénze
Fotó: Rostás Szabolcs
A Koronavírus Erdélyben című felmérés szerint borúlátóak az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány gazdasági és szociális következményei tekintetében.
2020. április 23., 20:092020. április 23., 20:09
2020. április 23., 20:302020. április 23., 20:30
Az április elején végzett felmérésnek csütörtökön hozták nyilvánosságra az Erdélystat.ro honlapon a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint az erdélyi magyarok körében csaknem konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságéi voltak, a válaszadók többsége ennél is negatívabb forgatókönyvet vizionál.
A válaszadók csupán egynegyede vélte úgy, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.
A válaszadók 42 százaléka valószínűsítette, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, ha a járvány két-három hónapot is elhúzódik. A legtöbben a közműszámlák fizetésének nehézségét jelölték meg, de
A felmérés készítésekor a februárban még aktívaknak csupán a 63 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, de közülük is minden harmadik jelezte, hogy tart a munkahelye elvesztésétől, ha a korlátozások még két-három hónapig érvényben maradnak. A februárban még aktív réteg nyolc százaléka válaszolta, hogy máris munkanélküli lett, 22 százaléka kényszerszabadságra, öt százaléka fizetés nélküli szabadságra került.
A munkahelyüket biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. A saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.
A járványügyi korlátozások azoknak is megváltoztatták a munkaviszonyait, akik aktívak maradtak. Tizenhat százalékuknak jelentősen, húsz százalékuknak valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről nyolc százalék számolt be.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A felmérésnek az egészségügyi részét egy héttel ezelőtt ismertették, az oktatással kapcsolatos rész ismertetését a következő napokra ígérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!