A válaszadók majdnem egynegyede attól is tart, hogy ennivalóra sem lesz elegendő pénze
Fotó: Rostás Szabolcs
A Koronavírus Erdélyben című felmérés szerint borúlátóak az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány gazdasági és szociális következményei tekintetében.
2020. április 23., 20:092020. április 23., 20:09
2020. április 23., 20:302020. április 23., 20:30
Az április elején végzett felmérésnek csütörtökön hozták nyilvánosságra az Erdélystat.ro honlapon a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint az erdélyi magyarok körében csaknem konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságéi voltak, a válaszadók többsége ennél is negatívabb forgatókönyvet vizionál.
A válaszadók csupán egynegyede vélte úgy, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.
A válaszadók 42 százaléka valószínűsítette, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, ha a járvány két-három hónapot is elhúzódik. A legtöbben a közműszámlák fizetésének nehézségét jelölték meg, de
A felmérés készítésekor a februárban még aktívaknak csupán a 63 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, de közülük is minden harmadik jelezte, hogy tart a munkahelye elvesztésétől, ha a korlátozások még két-három hónapig érvényben maradnak. A februárban még aktív réteg nyolc százaléka válaszolta, hogy máris munkanélküli lett, 22 százaléka kényszerszabadságra, öt százaléka fizetés nélküli szabadságra került.
A munkahelyüket biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. A saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.
A járványügyi korlátozások azoknak is megváltoztatták a munkaviszonyait, akik aktívak maradtak. Tizenhat százalékuknak jelentősen, húsz százalékuknak valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről nyolc százalék számolt be.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A felmérésnek az egészségügyi részét egy héttel ezelőtt ismertették, az oktatással kapcsolatos rész ismertetését a következő napokra ígérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!