
Fotó: Erdélystat
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetes adataira alapuló számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
2019. január 31., 15:572019. január 31., 15:57
2019. január 31., 16:302019. január 31., 16:30
Az RMDSZ által január közepén útjára indított néven statisztikai szolgáltatás csütörtökön közzétett jelentése rámutat: az országon belül a fővárosi régió súlya nőtt jelentős mértékben, ezzel párhuzamosan Erdély relatív gazdasági teljesítménye enyhén, Moldváé jelentős mértékben csökkent. Míg 2007-ben a Bukarest–Ilfov régió az országos GDP 24 százalékát tette ki, ez 2017-re 27 százalékra emelkedett, ugyanebben az időszakban Erdély GDP aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése rámutat, 2007 és 2017 között a nominális értéken számolt GDP-növekedés a Bánságban volt a leginkább hangsúlyos, 207 százalékos. Észak- és Közép-Erdélyben átlagosnak mondható a bővülés, 199, illetve 197 százalékos. Mind a romániai, mind pedig az erdélyi átlag alatt teljesített Dél-Erdély, 188 százalékos növekedéssel 2007-hez képest. Partium és Székelyföld gazdasági erősödése pedig jelentősen elmaradt az országos és regionális trendekhez képest, 175, illetve 168 százalékos bővüléssel.
Fotó: Erdélystat
A 2017-es előzetes adatok alapján Erdélyben 9087 euró volt az egy főre eső GDP, az országos
9565 eurós átlaghoz mérhető. Erdélyen belül a Bánság, Közép- és Dél-Erdély emelkedik ki, itt
az egy főre jutó GDP 2017-ben 10 760, 9986, illetve 9981 euró volt. Ezektől viszonylag
leszakadva következik a Partium (7249 euró), Észak-Erdély (7036 euró), majd a Székelyföld
(6414 euró). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék középmezőnyben helyezkednek el Románián belül (Bihar, Maros és Szilágy a felső, Szatmár, Kovászna és Hargita az alsó középben).
A rangsor élén Fehér megye áll, ahol kiemelkedő mértékű GDP-növekedést regisztráltak 2017-ben (16,6 százalék), ezt követi a rangsorban Szeben (9,1%), Máramaros (8,5%), Szilágy (8,5%), Temes (8,4%), Kolozs (8,0%) és Hargita megye (7,0%).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!