Ráfér a felújítás. Még jelentős összeget hívhat le Románia infrastrukturális fejlesztésekre
Fotó: CFR
Erdélybe érkeztek a legnagyobb összegek a nagy infrastrukturális fejlesztésekre előirányzott európai uniós anyagi erőforrásokból, ám az ország összességében a rendelkezésére álló pénzek alig negyedét hívta le. Pedig az összegekből megújulhatna a vasúti infrastruktúra, és autópályák épülhetnének.
2019. szeptember 08., 09:192019. szeptember 08., 09:19
2019. szeptember 08., 09:312019. szeptember 08., 09:31
A nagy infrastrukturális projektekre elkölthető európai uniós források alig negyedét hívta le Románia a folyó költségvetési ciklusban: az előirányzott 9,2 milliárd euróból 7 milliárd euró még mindig „parlagon van” – irányította rá a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap és portál.
Mint bizonyára mindenki tapasztalta, a romániai vasúti hálózat rendkívül leromlott állapotban van, a hivatalos adatok szerint a sínhálózat alig 3,8 százaléka teszi lehetővé, hogy a szerelvények 160 kilométer/órával közlekedjenek. Eközben a személyvonatok átlagsebessége 42 kilométer/óra, a tehervonatoké pedig alig 15 kilométer/óra. Így jócskán ráfér a korszerűsítés. Ehhez képest kevés szakaszon zajlanak jelenleg munkálatok. A legnagyobb európai uniós finanszírozás 1,7 milliárd lejre rúg, a pénzből pedig a tervek szerint megújul a vasút a magyar–román határon található Arad megyei Kürtöstől a Hunyad megyei Piskiig.
Roxana Mînzatu európai uniós forrásokért felelős miniszter eközben azt nézi, mit lehet tenni ezután. „Mi konstruktívan állunk hozzá – mit tehetünk ezután? Nekünk finanszírozóként biztosítanunk kell, hogy az Európai Uniótól kapott pénzek ezekre a projektekre mennek, és a gazdaságra jótékony hatással bírnak. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program haszonélvezőit 30 százalékban kifizettük. Romániának hatalmas szüksége van a nagy infrastrukturális beruházásokra” – idézi a Ziarul Financiar az EU-forrásokért felelős tárca vezetőjét.
EU-pénzek: sok a csalásgyanú Romániában
Csaknem 170 vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján több mint 370 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot – közölte a hivatal. Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított. A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország (33) következett. A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is. „Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is” – nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Amint arról korábban beszámoltunk, egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!