Ráfér a felújítás. Még jelentős összeget hívhat le Románia infrastrukturális fejlesztésekre
Fotó: CFR
Erdélybe érkeztek a legnagyobb összegek a nagy infrastrukturális fejlesztésekre előirányzott európai uniós anyagi erőforrásokból, ám az ország összességében a rendelkezésére álló pénzek alig negyedét hívta le. Pedig az összegekből megújulhatna a vasúti infrastruktúra, és autópályák épülhetnének.
2019. szeptember 08., 09:192019. szeptember 08., 09:19
2019. szeptember 08., 09:312019. szeptember 08., 09:31
A nagy infrastrukturális projektekre elkölthető európai uniós források alig negyedét hívta le Románia a folyó költségvetési ciklusban: az előirányzott 9,2 milliárd euróból 7 milliárd euró még mindig „parlagon van” – irányította rá a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap és portál.
Mint bizonyára mindenki tapasztalta, a romániai vasúti hálózat rendkívül leromlott állapotban van, a hivatalos adatok szerint a sínhálózat alig 3,8 százaléka teszi lehetővé, hogy a szerelvények 160 kilométer/órával közlekedjenek. Eközben a személyvonatok átlagsebessége 42 kilométer/óra, a tehervonatoké pedig alig 15 kilométer/óra. Így jócskán ráfér a korszerűsítés. Ehhez képest kevés szakaszon zajlanak jelenleg munkálatok. A legnagyobb európai uniós finanszírozás 1,7 milliárd lejre rúg, a pénzből pedig a tervek szerint megújul a vasút a magyar–román határon található Arad megyei Kürtöstől a Hunyad megyei Piskiig.
Roxana Mînzatu európai uniós forrásokért felelős miniszter eközben azt nézi, mit lehet tenni ezután. „Mi konstruktívan állunk hozzá – mit tehetünk ezután? Nekünk finanszírozóként biztosítanunk kell, hogy az Európai Uniótól kapott pénzek ezekre a projektekre mennek, és a gazdaságra jótékony hatással bírnak. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program haszonélvezőit 30 százalékban kifizettük. Romániának hatalmas szüksége van a nagy infrastrukturális beruházásokra” – idézi a Ziarul Financiar az EU-forrásokért felelős tárca vezetőjét.
EU-pénzek: sok a csalásgyanú Romániában
Csaknem 170 vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján több mint 370 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot – közölte a hivatal. Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított. A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország (33) következett. A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is. „Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is” – nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Amint arról korábban beszámoltunk, egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!