Ráfér a felújítás. Még jelentős összeget hívhat le Románia infrastrukturális fejlesztésekre
Fotó: CFR
Erdélybe érkeztek a legnagyobb összegek a nagy infrastrukturális fejlesztésekre előirányzott európai uniós anyagi erőforrásokból, ám az ország összességében a rendelkezésére álló pénzek alig negyedét hívta le. Pedig az összegekből megújulhatna a vasúti infrastruktúra, és autópályák épülhetnének.
2019. szeptember 08., 09:192019. szeptember 08., 09:19
2019. szeptember 08., 09:312019. szeptember 08., 09:31
A nagy infrastrukturális projektekre elkölthető európai uniós források alig negyedét hívta le Románia a folyó költségvetési ciklusban: az előirányzott 9,2 milliárd euróból 7 milliárd euró még mindig „parlagon van” – irányította rá a figyelmet a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap és portál.
Mint bizonyára mindenki tapasztalta, a romániai vasúti hálózat rendkívül leromlott állapotban van, a hivatalos adatok szerint a sínhálózat alig 3,8 százaléka teszi lehetővé, hogy a szerelvények 160 kilométer/órával közlekedjenek. Eközben a személyvonatok átlagsebessége 42 kilométer/óra, a tehervonatoké pedig alig 15 kilométer/óra. Így jócskán ráfér a korszerűsítés. Ehhez képest kevés szakaszon zajlanak jelenleg munkálatok. A legnagyobb európai uniós finanszírozás 1,7 milliárd lejre rúg, a pénzből pedig a tervek szerint megújul a vasút a magyar–román határon található Arad megyei Kürtöstől a Hunyad megyei Piskiig.
Roxana Mînzatu európai uniós forrásokért felelős miniszter eközben azt nézi, mit lehet tenni ezután. „Mi konstruktívan állunk hozzá – mit tehetünk ezután? Nekünk finanszírozóként biztosítanunk kell, hogy az Európai Uniótól kapott pénzek ezekre a projektekre mennek, és a gazdaságra jótékony hatással bírnak. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program haszonélvezőit 30 százalékban kifizettük. Romániának hatalmas szüksége van a nagy infrastrukturális beruházásokra” – idézi a Ziarul Financiar az EU-forrásokért felelős tárca vezetőjét.
EU-pénzek: sok a csalásgyanú Romániában
Csaknem 170 vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek alapján több mint 370 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot – közölte a hivatal. Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik több mint 370 millió euró visszautaltatását. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított. A legtöbb vizsgálatot Magyarországon (9) zárták le, amelyet Görögország és Lengyelország követett (8-8). A legtöbb bejelentés Romániában történt (58), ezután Bulgária (48) és Magyarország (33) következett. A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is. „Az eredmények jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nem csupán az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is” – nyilatkozott Ville Itala, az OLAF főigazgatója.
Amint arról korábban beszámoltunk, egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!