A 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastély Nagykárolyban
Évről évre többen látogatják a tizenegy hektáros nagykárolyi kastélyparkot, ahol a több évszázados fák és a három kilométernyi gyalogsétány ideális hely a kikapcsolódásra. A parkgazda agronómus szerint munkájuk egyre több szakember számára jelent tapasztalatcserét és követendő példát.
2019. január 13., 17:232019. január 13., 17:23
2019. január 14., 11:502019. január 14., 11:50
Észak-Erdély egyik legszebb parkjába látogathat el, aki meg szeretné tekinteni a 2011–2013 között eredeti szépségében felújított Károlyi-kastélyt Nagykárolyban.
A 11 hektáron fekvő kastélykert 1400 növény otthona – közöttük számos olyan növényi ritkaság is található itt, amiért nemcsak az országból, hanem külföldről is ellátogatnak botanikusok és biológusok a partiumi kisvárosba –, a dendrológiai park „felújítása” és nagy sikere azt is jelzi, hogy Erdélyben mekkora az igény az ilyen fajta zöldövezetekre.
A sikertörténetté vált nagykárolyi kastély parkja adta az ötletet a Szatmár megyei város önkormányzatának, hogy
a Regionális Operatív Program keretében megpályázható, 12 millió lejes beruházással a Somos városrészben, ebből a polgármesteri hivatal önrésze mindössze 2 százalék.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Vénig Zoltán agronómusnak, a park gondnokának a keze alatt alakult ki a 11 hektáros zöldövezet mai arculata. Munkáját biológus, botanikus, tájsebész és más alkalmazottak is segítik. A szakember szerint az utóbbi években egyre inkább átértékelődik a parkgondozás: különböző tudományágak szakembereinek közös munkája révén születik meg az a természetes környezet, ahol egyre több ember tölti szabadidejét, és kapcsolódik ki.
A Károlyi főurak ősei Mátyás király engedélyével építhették fel a mai kastély elődjét, egy kőházat 1482-ben, amely több átépítés és átalakítás során a 19. század vége óta őrzi mai formáját, amikor
Ezt újította fel eredeti szépségében a nagykárolyi önkormányzat pályázati pénzekből. Évente mintegy negyvenezer látogató fordul meg a kastélyban, Vénig Zoltán szerint azonban a parkban sokkal többen: a három kilométernyi, madárcsicsergéstől és ódon fáktól övezett, kövezett sétány ideális hely pihenésre és hosszú sétákra. A park gondnoka eleve arra törekedett, hogy minél többet megőrizzenek a parkerdő természetes szépségéből.
– magyarázza a parkgondnok munkájának fő ismérvét a szakember.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Erről amúgy a szakmában is viták folynak, hiszen a francia iskola ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Aki ellátogat például a versailles-i kastély világhírű parkjába, az a centire kimért fasorok katonás rendjét látja, ahol az ember már-már a végsőkig beavatkozott a természet rendjébe. Vénig szerint az erdélyi történelmi családok kastélyainak kertje sokkal jobban belesimult a tájba, a természetes környezetbe. Örvendetesnek tartja, hogy ez az irány a mostani felújítások időszakában is megmaradt, a szakemberek többsége követendőnek tartja.
Az 1979-ben agronómusi diplomát szerzett Vénig Zoltán három évtizedig dolgozott nagyüzemi mezőgazdászként, a rendszerváltás után pedig a környékbeli gazdák társulásával létrejött egyik ezerhektáros farmot vezette sikeresen, mígnem a helyi magyar polgármester ajánlotta fel számára az önkormányzat tulajdonába került kastélypark gondnoki teendőit. A korábbi munkájától eltérő feladatokkal hamar megbarátkozott elsősorban azért, mert annak idején az egyetemen igen alapos volt a botanikai oktatás, így csak elő kellett bányászni a mintegy 1400, szabadban élő parki növény nevét, tulajdonságait és szükségleteit. Ma már erre külön egyetemi szakok jöttek létre a romániai mezőgazdasági felsőoktatásban is, ami jelzi a parkrendezés iránti növekvő igényt és szaktudást, hiszen egyre több önkormányzat szeretne nyitni a természet irányába. Vénig szerint azonban nincs könnyű dolga a szakembernek, mert a kívülállók mindig árgus szemekkel figyelik, mi történik a parkokban.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Nemrég hatalmas cirkusz kísérte Nagykárolyban több öreg fa kivágását. Politikai vonalon is megtámadták, holott
„Ezt a műveletet időben egyeztetjük az erdészeti igazgatóság képviselőivel. Összeállítjuk a fa kivágásához szükséges szakmai dokumentációt, az erdészet ezt jóváhagyja, és csak ezután jöhet a láncfűrészes ember. A természetért aggódó civileknek meg kell érteniük, hogy a parkokban szükséges faritkításokat, vágásokat szakmai döntések előzik meg” – magyarázza a szakember, aki a fát az ember életéhez hasonlítja: megszületik, él, megöregszik és meghal. A fák esetében is van egy olyan kor, amikor már nem lehet többé életben tartani őket. A nagykárolyi park mai legidősebb fáját 1810-ben ültették – ennek átmérője 6 méter –, de van több százéves vagy ennél idősebb platánfa is. Amíg a fák életképesek, gondozzák, védik őket. Közben folyamatosan ültetnek csemetéket a kiesők, kiszáradók helyébe.
Fotó: Facebook/Nagykárolyi kastély
Az újjászülető erdélyi kastélyparkok látogatottsága évről évre nő.
A partiumi városba rendszeresen ellátogatnak tapasztalatcserére hazai és külföldi botanikusok, tájsebészek és biológusok. Legutóbb ősszel járt náluk egy nagyobb küldöttség Kárpátokon túli városokból, zömében fiatal szakemberek, akik ezen a területen szeretnének szakmai jövőt építeni maguknak. Vénig szerint egyre több polgármesteri hivatal szeretne befektetni parkokba, zöldövezetekbe, hiszen a tömbházépítkezések káoszában most döbbennek rá, hogy egyre több az ingatlan, és egyre kevesebb a park. Ezt ellensúlyozandó, sok önkormányzat pályázik új parkokra, a nagykárolyi oázis ugyanakkor követendő szakmai fogódzót jelent a most születő új városi erdős területek számára is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!