Fotó: Ilusztráció
2009. május 12., 18:442009. május 12., 18:44
Korábban a Demokrata-Liberális Párt (PDL) politikusai telekspekulációkat sejtettek az ügy mögött, ezért megtorpedózták a kormányrendelet elfogadását. Ugyanakkor a PDL-sek azt is kifogásolták, hogy Bukarest közelsége miatt nincs is szükség brassói légikikötőre. A vidombáki repülőtér ellen foglalt állást Radu Berceanu közlekedési miniszter is. Utólag azonban a demokrata-liberálisok úgy tűnik, megváltoztatták álláspontjukat, most már valamennyien azt hangoztatják, hogy a Brassó vonzáskörzete számára nagyon fontos a repülőtér kialakítása.
Valeriu Tabără, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának PDL-s elnöke kedden rámutatott, sikerült úgy módosítani a kormányrendeletet, hogy most már pártjának sincs ellenvetése. Mint részletezte, olyan módosítások kerültek be az eredeti szövegbe, amelyek kizárják a telekspekulációt, ugyanis a földterületet kizárólag repülőtér-építésre hasznosíthatja a Brassó megyei közgyűlés, és nem kerülhet át magántulajdonba. „Amennyiben a vidombáki repülőtér öt éven belül nem épül meg, a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül” – magyarázta Tabără.
Kedden végül 200 támogató és öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett sikerült megszavazni a telekátutalást. Egy összesen 200 hektáros földterületről van szó, amely mostanáig az Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató Állomás tulajdonában volt.
A brassói repülőtér megépítése jelentős gazdasági előnyökkel járna a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna számára egyaránt. Mellette foglalt állást több ízben Tamás Sándor Kovászna, és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök egyaránt. Amikor pedig úgy tűnt, hogy a politikai ellentétek áldozata lehet a légikikötő, ismételten kiálltak ennek szükségessége mellett.
A repülőteret Brassó északnyugati kijáratánál, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területre tervezték. A telek sürgősségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást 2007-ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon. Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente 1,2 millió utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas.
Egyetlen, 2600 méter hosszú felszállópályát építenek, egy utasforgalmat és egy teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötő működéséhez szükséges: irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euró lesz. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál bankok folyósítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok