Történelmi pillanatnak is nevezhető, hogy tegnap az érintett államoknak – Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország – a tegnap Ankarában sikerült aláírniuk a Nabucco földgázvezeték kiépítéséről szóló szerződést, ami azt jelenti, amint elkészül a vezeték, ezek az európai országok nagymértékben függetlenednek az Ukrajnán áthaladó orosz földgáztól. Mint ismeretes, az elmúlt években több esetben is visszaélt Oroszország monopolhelyzetével, s az idei év elején Ukrajna is alaposan keresztbe tett Európának, amikor nem törlesztette adósságát Oroszország felé. Akkor ugyanis a Gazprom elzárta a csapot, Ukrajna nem kapott több földgázt, ami által az európai országoknak jutó gázmennyiség is alaposan megcsappant.
| 2002. februárban kezdődtek az első megbeszélések a török Botas és az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat között, ezekbe bekapcsolódott a bolgár Bulgargaz, a magyar Mol és a román Transgaz is. 2002. júniusban szándéknyilatkozatot, 2002. októberben együttműködési megállapodást írtak alá Bécsben. Ez alkalommal a résztvevők a Bécsi Állami Operaházban megtekintették Verdi operája, a Nabucco előadását, ez adta a vezeték elnevezésének ötletét. 2003. decemberben a vállalatok támogatási megállapodást írtak alá az Európai Bizottsággal, amely a megvalósíthatósági tanulmány költségének felét vállalta. A 2004 végére elkészült elemzés szerint a terv technikailag és gazdaságilag megvalósítható és pénzügyileg finanszírozható. 2004. június 24. – Megalapították Bécsben a Nabucco Gas Pipeline Study GmbH konzorciumot a megvalósíthatóság tanulmányozására 2005. június 29. – Bécsben aláírták a vegyesvállalat létrehozására irányuló megállapodást: létrejött a Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC). A partnerek megállapodtak a szállítási szabványokra vonatkozó egyezményben is. 2006. június 26. – Szándéknyilatkozatot írtak alá az érintett országok képviselői Bécsben a Nabucco megvalósításáról, gázszállító csővezetékrendszer kiépítéséről Törökország és Ausztria között Bulgárián, Románián és Magyarországon át. 2007. szeptember 12. – Az Európai Bizottság Jozias Johannes van Aartsen volt holland külügyminisztert nevezte ki négy évre a Nabucco földgázvezetékért felelős koordinátornak, feladata a vezeték kiépítésének előmozdítása. 2007. szeptember 14. – Budapesten megrendezték az első nemzetközi Nabucco-konferenciát 15 ország 250 szakértőjének részvételével. 2008. január 8. – A beruházás tervezésére és kivitelezésére létrejött konzorcium közölte, hogy a gázvezeték részletes tervezésének koordinálására a brit Penspen céget választották ki. A munkát 2009 végére befejező cég első ténykedéseként a költségeket 4,5 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra emelte. 2008. február 5. – A német RWE energiacég hatodik partnerként csatlakozott a beruházáshoz, amelyben így minden tagnak nem egészen 16,67 százalékos tulajdona van. 2008. április 14. – Az Országgyűlés elfogadta a 2008–2020 közötti energiapolitikáról szóló országgyűlési határozatot, amely egyebek között felkéri a kormányt, segítse elő a Nabucco-vezeték megvalósítását. 2008. május 5. – Egyiptom és Irak gázszállításra kötelezte el magát az EU javára, növelve a Nabuccóba jutó gázmennyiséget. A vezeték ellátásának segítését megígérte már Azerbajdzsán és Türkmenisztán is. 2008. november 14. – Az azeri, illetve a Kaszpi-tengeri olaj- és földgázkincs kiaknázásának lehetőségeiről rendeztek Bakuban energetikai csúcstalálkozót, amelynek témája volt a Nabucco-vezeték is. 2009. január 27. – A budapesti Nabucco-csúcsértekezleten 12 ország állam-, illetve kormányfői, szakminiszterei, továbbá nemzetközi szervezetek, pénzintézetek vezetői elkötelezték magukat a tervezet mellett. Másnap az Európai Bizottság hivatalosan javasolta a beruházás támogatását, amelyet május 6-án hagyott jóvá az Európai Parlament, a 250 millió eurós összeget 200 millióra módosítva. |
Romániát Ankarában Emil Boc miniszterelnök képviselte. Mint hangsúlyozta, a Nabucco hatékony, és jóval kevesebbe kerül, mint a térség hasonló projektjei, tehát „tartalmazza az összes hozzávalót, amelyekkel beruházókat és beszállítókat lehetne találni megépítéséhez és működtetéséhez”.
A tegnap aláírt szerződés értelmében a Nabucco közép-ázsiai és közel-keleti földgázt juttat majd Európába, Oroszországot és Ukrajnát elkerülve. Az egyezménnyel létrehozták a Nabucco Bizottságot a beruházás segítésére és ellenőrzésére. A bizottságba az aláíró kormányok egy-egy képviselőt küldenek, továbbá, megfigyelői státussal, a német kormány, az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és a Nemzetközi Nabucco Társaság is részt vehet a bizottságban.
A főszerep mostantól a megvalósításra alapított Nabucco-konzorciumé – a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH-é, ezt nevezi a hétfőn aláírt megállapodás Nemzetközi Nabucco Társaságnak –, amelynek a magyar Mol Nyrt., az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török Botas, valamint a német RWE energiavállalat a tulajdonosa. A megállapodás szerint a nemzetközi vállalat öt Nemzeti Nabucco Társaságot fog alapítani kizárólagos tulajdonában, leányvállalatként a szerződő országokban. A beruházás magántőkéből, állami szerepvállalás nélkül valósul meg. A Nabucco-konzorciumban részt vevő vállalkozások az első 25 évben a vezeték mindenkori kapacitásának 50 százalékával, de legföljebb évi 15 milliárd köbméter földgázzal rendelkeznek, a többit pályázaton kell szétosztani.
A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz. A csővezeték Törökországból, a török–grúz, illetve a török–iráni határról indul, és Bulgárián, Románián és Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik majd. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, és a maximális kapacitása 2020-ra épül ki.
A beruházás költsége 2008-as árakon 7,9 milliárd euró. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett többek között amerikai és kínai bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt a beruházáshoz. Az EIB a pénz 25 százalékát adná kölcsön, az EBRD pedig egymilliárd euró forrást juttatna. A vezeték megépítését az teszi szükségessé, hogy a számítások szerint a következő húsz évben mintegy 30 százalékkal, évi 600 milliárd köbméterre nő Európa földgázigénye.
A jelenlegi felhasználást saját termelésből, illetve algériai és döntően orosz importból fedezik. Oroszország felől a Testvériség vezetékén érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, ami kockázatot jelent az utóbbi években rendszeressé váló orosz–ukrán vita miatt. A Nabucco-vezetékbe kerülő energiahordozó forrásai még bizonytalanok, de nagy valószínűséggel azerbajdzsáni, türkmén, esetleg egyiptomi, katari, iraki és iráni gáz kerül majd bele.
A vezeték felépítésére eredetileg az OMV és a török Botas kötött együttműködési megállapodást 2002-ben. Ehhez csatlakozott a Mol, a Bulgargaz és a Transgaz. Ezek a társaságok 2005. júniusban írták alá azt a közös vállalkozási megállapodást, amely szabályozza a partnerek részvételét a Nabucco-konzorciumban, hivatalos nevén a Nabucco Gas Pipeline International GmbH-ban. A német RWE energiavállalat tavaly februárban lett tagja a társaságnak, így a hattagú konzorciumban minden résztvevőnek közel 16,67 százalék tulajdoni hányada van. A vezeték tervezésére 2007-ben kiválasztott Penspen brit cég tavaly megkezdte a tervezés előkészítését.
A szerződés aláírása nem jelenti automatikusan azt, hogy meg fog épülni a vezeték – hangsúlyozza Orbán Anita, a Magyarországi Energiabiztonsági Intézet vezetője. „Nagyon sok még a kérdőjel. Azerbajdzsánnak nincs elég gáza, Irakban feszültségek vannak a kurd régió, ahol a gázlelőhelyek vannak, és a központi kormány között, Iránban és Türkmenisztánban bizonytalan a politikai helyzet. Mindezek ellenére a szerződés aláírása egy mérföldkő” – nyilatkozta a Krónikának a szakértő. Szerinte a Nabucco megépítése sokkal kedvezőbb tárgyalási pozíciót teremtene az európai országok számára, aminek a háztartások számára is érezhető anyagi vonzata is lehet. Ugyanakkor elkészülte esetén a vezeték politikai üzenetet is közvetítene a közép-ázsiai államok felé: azt, hogy érdemes a Nyugattal szövetkezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok