
Fotó: Forum.peundemerg.ro
Egyre megalapozottabbnak tűnik a remény, hogy ha az észak-erélyi autópálya teljes hosszában nem is, legalább a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti hiányzó szakaszán kézzel fogható időn belül megindulhasson a forgalom.
2023. február 20., 11:012023. február 20., 11:01
2023. február 20., 11:022023. február 20., 11:02
Mint ismeretes, a két megyeszékhely között jelenleg az Aranyosgyéres és Maroskece közötti szakaszon noncs még meg az autópálya-összeköttetés, mivel az elmúlt évek során folyamatosan problémák akadtak a kivitelezőkkel.
A tavalyi év végén kijelölt kivitelező azonban a szerződés megkötését követően most gőzerővel dolgozik.
A PeUndeMrg.ro című, infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó fórumra feltöltött képek tanúsága szerint szombaton és vasárnap Aranyosgyéresnél szerelték az egyik felüljáró első elemeit, és a szakasz másik végén, Maroskecénél is mozgolódás volt.
Mint arról beszámoltunk, a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) és a Strabag–Geiger konzorcium októberben írta alá az A3-as autópálya Maroskece és Aranyosgyéres közötti szakaszának tervezési és kivitelezési szerződését.
A szakasz addig nagyjából 40 százalékban épült meg.
A két, útépítésben nagy tapasztalattal rendelkező, osztrák és német cég 420 millió lejért vállalta a félkész munka huszonegy hónap alatt befejezését. A megállapodás szerint ebből kilencven napot a tervezésre és másfél évet az építkezésre fordítanak. Mint ismeretes, az alig valamivel több mint 15 kilométeres sztrádaszakaszra az első tendert nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben hirdették meg, és még abban az évben kötöttek szerződést a nyertesként kikerült kivitelezővel.
A Stracónak tizenkét hónap alatt kellett volna megépítenie a Maros és Kolozs megye határán lévő szakaszt.
A szakemberek már akkor megjósolták, hogy a túlságosan alacsony árat kérő cég képtelen lesz a felvállalt összegért elvégezni a munkát, és igazuk lett: a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő Straco nem fizette az alvállalkozókat, ezért a munka többet szünetelt, mint amennyit haladt.
A bíróság előbb felfüggesztette az útügyi hatóság döntését, később azonban jóváhagyta az alvállalkozók csődeljárási kérését. Az ítélet jogerőre emelte a szerződésbontást, és lehetővé tette az újabb közbeszerzési eljárás meghirdetését.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!