
Fotó: Veres Nándor
Bár nagy szerencsénk volt azzal, hogy az egész Európát megrázó súlyos energiaválság közepette enyhe telünk volt, a hideg időszak hosszúra nyúlik: éjszakánként még április közepén is fagypont közeli hőmérsékletek várhatók Erdélyben. Tehát elhúzódik a fűtési időszak is, spórolni pedig mindig jó. Összeállításunkban jó néhány hasznos tippet gyűjtöttünk össze arról, miként lehet lényegesen csökkenteni a gázszámlát – télen vagy szokatlanul hideg, télies tavaszban egyaránt.
2023. április 07., 10:452023. április 07., 10:45
A spórolási technikákról érdekes módon az igazából minél nagyobb fogyasztásban érdekelt E.on, azaz Románia egyik legnagyobb energiaszolgáltatója közölt jó tanácsokat. Köztudott, hogy egy lakás energiaigényének nagy részét – több mint kétharmadát – a fűtés teszi ki. És mivel az otthonunkban eltöltött idő jelentős hányadát a hálószobában tudjuk le,
A Wall-street.ro portál által idézett tájékoztatás szerint az európaiak között a romániaiak ragaszkodnak a legmagasabb éjszakai hőmérsékletekhez: az E.on és a Kantar adatelemző egy korábbi felmérése arról tanúskodik, hogy az itteniek 94 százaléka meggyőződése szerint csak akkor alszik jól, ha 20 vagy annál több Celsius-fok van a szobában. Viszont a németek és a franciák többsége úgy véli, csakis 20 fok alatt édes az álom, sőt Nagy-Britanniában a 15 fok is elterjedt. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency - IEA) korábbi kutatása szerint az Európai Unióban átlagosan 22 Celsius-fokra fűtik ki a lakásokat, de sokan a 19-20°C-kal is megelégednek.
Bár az említett különbség első látásra elhanyagolhatónak tűnik, nagyon nem az: a fűtés csupán egy fokkal történő letekerése hat százalékkal csökkentheti a földgázfogyasztást.
– idézte a Wall-street.ro az E.on tájékoztatását. Ami egybecseng nemzetközi kimutatásokkal-ajánlásokkal is. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ha uniós szinten mindenki egy fokkal lejjebb tekerné a fűtést, évente mintegy 10 milliárd köbméterrel csökkenne a földgázfogyasztás, amely kiváltaná Románia csaknem teljes energiaigényét.

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
Aki pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy például éjjelente „hűvösebbre vegye”, annak azt is tudnia kell, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy egészséges embernek 18°C elégséges a kényelmes alváshoz. Hozzá kell tenni: az idők folyamán a WHO is „lejjebb tekert”, hiszen régebben 21°C-t ajánlott.
De nem csak éjszaka lehet spórolni. Az E.on azt javasolja, hogy ha rövid időre elmegyünk otthonról, 18°C-ra állítsuk a hőszabályzót, hosszabb távollét esetén pedig 15°C-ra – utóbbi hőmérséklet a ritkán használt helyiségekben is alkalmazható.
Az energiaszolgáltató szerint hideg időszakban soha ne kapcsoljuk ki teljesen a fűtést; a radiátorok elé ne helyezzünk bútort, és rendszeresen légtelenítsük őket. Nem ajánlott ruhákat szárítani a fűtőtesteken, és az sem kedvező, ha függönyök takarják el őket. Jót tesz a szobák hőgazdálkodásának is a napi 5-7 perces szellőztetés, ami alatt alacsony értékre kell állítani a termosztátot. Éjszaka érdemes lehúzni a rólót, behúzni a függönyöket, hogy csökkentsük az energiaveszteséget.
Fotó: Barabás Ákos
Részletesen foglalkozott a témával a VGF&HKL (víz, gáz, fűtéstechnika és hűtő, klíma, légtechnika) nevű magyarországi épületgépészeti szaklap is, amely még tavaly neves anyaországi szakembereket kért fel arra, hogy ismertessék a legfontosabb energiatakarékossági lehetőségeket. A Vgfszaklap.hu oldalon is olvasható tízpontos tipplista elején a karbantartást hangsúlyozzák: egy koszos, eldugult készülék nemcsak energiapazarló, de akár életveszélyes is lehet. Programozható szobatermosztát esetén (amelyet mindenképp érdemes beszerezni) igazítsuk azt váltakozó fogyasztói szokásainkhoz; a magyarországi szakemberek itt éjjelente 17 fokos beállítást javasolnak.
Továbbá ha radiátoros fűtésünk van, szabályozzuk a radiátorok teljesítményét: amelyik helyiséget ritkán használjuk, ott minimalizáljuk az átfolyást. A meglévő fűtőkészülékünk hatásfokát illesszük a lakás paramétereihez, ne dolgoztassuk feleslegesen; ezért is érdemes modern kondenzációs gázkészülék beszerzésébe fektetni.

Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
Ha rendelkezünk karbantartott kéménnyel, kiegészítő fűtésmegoldásként érdemes fa- vagy pellettüzelésben is gondolkodni. A hőszivattyún kívüli, nem energiatakarékos elektromos fűtési megoldásoktól viszont óva intenek a szakértők.
A Vgfszaklap.hu portálon olvasható cikkben azt is hangsúlyozzák, hogy a felhasználói szokásainkhoz illesszük a készülékeink működését; amit lehet, automatizáljunk és takarékoskodjunk az energiával. És ha még nem tettük meg, lehetőleg cseréljünk nyílászárókat, tegyünk fel hőszigetelést, hogy a megspórolt energiát megtartsuk.

Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több több ponton változik.

Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.

Az energiahatékonyság biztosítása széleskörű intézkedéseket feltételez egy háztartásban, de már az első lépés egyszerű és eredményes, ez pedig az energiapazarlás megszüntetése – olvasható egy spórolási kisokosban.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!