Fotó: Facebook/Romgaz
Bár annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy Romániában a lakossági fogyasztókat érintő korlátozásokat vezessenek be a fűtés vagy az áramfogyasztás tekintetében, Dumitru Chisăliță energiapiaci szakértő szerint mindenképpen szükség van egy olyan részletes kormányzati tervre, amely mindenkit felkészít egy esetleges vészhelyzetre. Philip Verleger közgazdász energiaügyi szempontból pokoli telet jósol Európának.
2022. augusztus 29., 19:112022. augusztus 29., 19:11
Rendkívül nehéz tél elé néz a lakosság Európa országaiban – beleértve Romániát – az egekbe szökött energiaárak és az ukrajnai háború miatt. A lapunknak nyilatkozó román szakértő ennek ellenére úgy látja, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Romániában a lakossági fogyasztókat érintő korlátozásokat vezessenek be a fűtés vagy az áramfogyasztás tekintetében.
„Forgatókönyvekről beszélhetünk, senki sem láthatja előre a jövőt, annál is inkább, mivel rendkívül bizonytalan jövőről beszélünk az ukrajnai konfliktus, a naponta változó energiapiaci változások miatt. Világszinten ilyen dinamika még soha nem volt tapasztalható, ez pedig sok bizonytalansági tényezőt jelent. Nehéz ilyen körülmények között egyértelmű válaszokat adni arra a kérdésre, hogy mi lesz” – nyilatkozta a Krónikának Dumitru Chisăliță.
Az energiapiaci szakértő szerint több forgatókönyv is lehetséges. Az optimista verzió azzal számol, hogy az idei tél energetikai szempontból olyan lesz, mint az eddigiek.
„Például az utóbbi években kifejezetten meleg telekről beszélhettünk, magas hőmérsékletekkel, rövid hideg időszakokkal. Senki sem garantálhatja, hogy ugyanilyen lesz az idei tél. Ha hosszabb ideig tartó alacsony hőmérséklettel kell szembenéznünk, a dolgok már nem olyan egyszerűek. Ráadásul nagyon sok európai ország importgáz nélkül maradhat, s itt elsősorban az oroszországi energiahordozóra gondolok. A Romániába érkező gázmolekula is száz százalékban orosz. Ilyen helyzetekben egyes, nem létszükségletű termékeket gyártó üzemeknek vissza kell fogniuk a termelésüket annak érdekében, hogy a lakosságnak elegendő gáz jusson el” – fogalmazott az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
„Természetes, hogy optimistán állunk a kérdéshez, de fel kell készülnünk a pesszimista forgatókönyvekre is” – hangoztatta lapunknak a szakértő.
„Románia alapvetően jó helyzetben van. Az ország gáztermelése valahol mintegy 24 millió köbméter naponta. A lakosság, valamint a létszükségletű termékeket gyártó üzemek gázfogyasztása egy nagyon hideg napon napi 40 millió köbméter. Ugyanakkor ott vannak a gáztárolók is, amelyekből még lehet napi harminc-negyven millió köbmétert biztosítani. Ilyen tekintetben nem létezik pesszimista forgatókönyv. A legrosszabb esetben a nem létszükségletű termékeket gyártó üzemek termelése kerülhet veszélybe, amelyek a törvényeknek megfelelően leállíthatók” – vázolta a helyzetet Chisăliță.
A szakértő által irányított Intelligens Energia Egyesület néhány napja megismételte korábbi felszólítását, s ismét nyílt levélben sürgette a román kormánytól egy olyan átfogó terv elkészítését, amely egyebek mellett megállítja az energia területén a spekulációt, a nagyon magas profitszerzést, a téli hónapok magas számláit a nyári hónapokra teríti szét, s konkrét útmutatót ad ahhoz, miként készüljünk fel az esetleges válsághelyzetekre.
„Nem a válság bekövetkeztekor kell kitalálni, mi a teendő, hanem kész terv alapján kell lépni. Mindenkinek tudnia kell ilyenkor, mi a teendő. Nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk” – mondta a szakember. Megemlítette: a kilencvenes években Kanadában ezrek haltak meg a hideg miatt, de nem feltétlenül a nagyon alacsony hőmérséklet volt ennek az oka, hanem a minimális felkészültség hiánya.
Vészjósló elemzést közölt az előttünk álló télről Philip Verleger energiaipari közgazdász. Szerinte a történészek a jövőben a „pokol teleként” fogják emlegetni a 2022 decemberétől 2023 áprilisáig tartó időszakot, és nem csak Európában. Mint írta, az energiarendszer már most is a végsőkig ki van feszítve, és minden körülményt egybevetve gyakorlatilag küszöbön áll a katasztrófa.
Ez arra készteti a döntéshozókat, hogy visszaváltsanak a szénre, már ahol még van ilyen kapacitás, és a készletek rendelkezésre állnak. A nagy- és kisfogyasztók is igyekeznek dízelre vagy desztillátumra váltani, de a finomítók már most annyi dízel üzemanyagot állítanak elő, amennyit csak tudnak, és nincs többletkapacitás. Az eddigi politikai erőfeszítések nem tudtak mit kezdeni ezzel a mélységes rossz közérzettel, és a következmények katasztrofálisak lehetnek – beleértve a II. világháború óta nem látott mértékű kormányzati beavatkozást az energiapiacokon” – idézi az Nrgreport portál a szakembert, aki több mint negyven éve ír az energiapiacokról.
Úgy látja, a küszöbön álló katasztrófa több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Oroszország leállította a földgáztárolók feltöltését a régióban. A hosszan tartó szárazság közben kiszárította a folyókat, ami korlátozza a teherhajók kereskedelmét. Franciaországban az atomerőműveket leállították a korróziós problémák miatt.
„Franciaország, amely általában villamosenergia-exportőr, most importálni kényszerül, Norvégia, amely szintén villamosenergia-exportőr, figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban korlátozni fogja az exportot a víztározók alacsony szintje miatt, ugyanakkor Németország továbbra is azt tervezi, hogy az év végére leállítja maradék három atomerőművét” – áll az elemzésben. A közgazdász szerint a politikai erőfeszítések nem fogják tudni jól kezelni a villamos energia, a gáz és az olaj véges kínálatát az elkövetkező hónapokban.
„Az árak emelkedni fognak, hogy a piacok tisztuljanak. Egyes esetekben a kormányok további beavatkozásokat fognak kezdeményezni, hogy megpróbálják elosztani a szűkös készleteket, annak ellenére, hogy ezek a programok rosszul sikerültek” – állapítja meg az energiaipari közgazdász, aki szerint azonban ezek az erőfeszítések valószínűleg nem lesznek nagy hatással az árakra. Ehelyett a következő hat hónap magasabb energiaárakkal járó kaotikus piaci viszonyai valószínűleg valamilyen pénzügyi csődöt fognak okozni az energiarendszerben, ahogyan 2008-ban a másodlagos jelzáloghitel-program is összeomláshoz vezetett. A szakértő szerint a válsághelyzet gazdasági következményeinek nagyságrendje bizonytalan. Philip Verleger úgy látja, a pénzügyi problémákat súlyosbítani fogják a fogyasztóknak a magas áraktól való megóvását célzó megnövekedett kormányzati kiadások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!