A tervezett intézkedés mögött környezetvédelmi szempontok állnak
Fotó: Haáz Vince
Olyan intézkedéscsomagot készítünk elő, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését – közölte pénteken Facebook-oldalán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. A tervezet szerint az építtetők a távhőt vagy a közös kazán lehetőségét választhatják. A Kolozsváron már közvitára bocsátott hasonló terveket nem sokkal a drámai temesvári távhőkrach után közölték.
2021. november 20., 11:262021. november 20., 11:26
2021. november 20., 12:472021. november 20., 12:47
Tánczos Barna ügyvivő környezetvédelmi miniszter bejegyzésében úgy fogalmazott, mindannyiunknak tennünk kell a tisztább levegőért: a minisztériumnak, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak egyaránt. A hideg beálltával a légszennyezés egyre nagyobb veszélyt jelent az egészségünkre, hiszen a lakossági fűtés során és a közlekedésből kikerülő szennyező anyagok a felszín közeli légrétegekben megrekednek, főleg, ha az időjárás nyugodt, hideg és száraz.
„A #ZöldPéntek kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a közszállítás gyakori használata által tudjuk csökkenteni az autósforgalomból adódó légszennyezést, míg a lakossági fűtésre hosszabb távon kell megoldást találnunk.
amelyeket egy összehangolt cselekvési terv mentén kell korszerűsíteni, mindezzel jelentősen csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását” – olvasható az RMDSZ-es tárcavezető bejegyzésében.
Hasonló bejelentést tett egy héttel ezelőtt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is: a hat lakásnál többet magában foglaló új tömbházakra vonatkozó határozattervezetet múlt pénteken bocsátották közvitára a kincses városban. A fűtést érintő intézkedés – amely jövőre léphet életbe – egy nagyobb projekt része, utóbbi a nagyváros 2021–2050 közötti környezetvédelmi stratégiáját fedi.
Fotó: Haáz Vince
Az önkormányzat 2030-ig 55 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben energiahasználat terén 32 százalékra növeli a megújuló források részesedését. A grandiózus intézkedéscsomag fontos eleme a fűtés.
A beruházások értékét 200 millió euróra becsülik, az összeg nagy részét uniós alapokból hívnák le. Az egy hete bejelentett intézkedés az első a csomagból, amelyet közvitára bocsátottak.
Egyébként hasonló intézkedés uniós szinten is felmerült a közelmúltban, ám illetékesek cáfolták, hogy az egyéni hőközpontok széles körű betiltására készülnek. Egyrészt azért, mert egyes tagországok között jelentősek a különbségek a környezetvédelmi megvalósítások terén, másrészt a tiltás szembe mehet az EU bizonyos energetikai alapszabályaival, amelyek a tagországok szabad döntési jogát garantálják.
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor Romániában leginkább azért megdöbbentő az egyéni hőközpontok felszerelésének korlátozási, betiltási terve (még ha csak az új építésű panelek esetében is), illetve a távhőre kapcsolódás szorgalmazása, mert
A távhőszolgáltatás ugyanis egyre drágább és drágább lett azzal, ha valaki kilépett, mert az elavult hálózatban gyakoriak voltak a műszaki hibák, csőtörések, a „veszteségek” kifizetésén pedig mind kevesebb és kevesebb fogyasztó osztozott. Közben a nagyvárosi hőközpontok sorra leépültek, egyesek bezártak, becsődöltek, miközben az állam folyamatosan mentőöveket dobott feléjük jelentős anyagi ráfordítással. Ugyanakkor az önkormányzatok is komoly összegeket költenek a lakossági ár kompenzálására.
Nulla esély van arra, hogy újraindítsák a marosnémeti hőerőművet – jelentette ki hétfő este a dévai polgármester.
Mint ismeretes, október 26-án több mint ötvenezer háztartás, kórházak, iskolák távfűtés és meleg víz nélkül maradtak a bánsági városban, és csak két és fél napra rá sikerült újraindítani a szolgáltatásokat. A drámai helyzethez a fizetésképtelenné nyilvánított helyi távhőszolgáltató több száz millió lejes adóssága vezetett.
Dominic Fritz polgármester jelezte: a temesvári Románia második legnagyobb távhőszolgáltató rendszere a bukaresti után. Úgy vélte: az energiaárak megemelkedése miatt egyetlen más romániai nagyvárosban sem tudják csak a lakossággal és az önkormányzatokkal kifizettetni a téli távhőszolgáltatásokat, így hasonlóan áldatlan állapotokra számíthatnak máshol is az országban.
Bekövetkezett, amitől Temesvár önkormányzata, több tízezer lakos és közintézmények, kórházak vezetői tartottak: keddtől megszűnik a távhő- és melegvíz-szolgáltatás a bánsági nagyvárosban.
Csütörtök este újraindult a távhőszolgáltatás Temesváron – közölte pénteken a Colterm vállalat.
Egyelőre nem terveznek környezetvédelmi különadót kivetni az egyéni hőközpontokra – a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint viszont valóban jóval szennyezőbbek, mint a távhőszolgáltatás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Az összes nagyobb töltőállomáslánc emelte péntek reggel az üzemanyagárakat, miután számos kútnál csütörtökön kifogyott a készlet az elmúlt napok gyors árcsökkenése miatt.
A jelentős árcsökkenések nyomán felgyorsult keresletnövekedés következtében egyes töltőállomásokon átmenetileg üzemanyaghiány léphet fel – közölte hivatalosan az OMV Petrom.
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön.
Az idei év első két hónapjában nominálisan 3,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma 2025 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben több európai légitársaság megszorításokat eszközöl az üzemanyagproblémák miatt, a Wizz Air bejelentette, hogy egyelőre rendben fog működni.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A munkaképes korú (15–64 éves) népesség foglalkoztatottsági rátája 2025-ben 63 százalék volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás