Nem vetnek ki különadót az egyéni hőközpontokra – a szakemberek a jóval környezetbarátabb távhő mellett teszik le a garast

Ő azzal indokolta ennek szükségességét, hogy az elmúlt időszakban országos viszonylatban megszaporodtak a háztartási kiskazánok, ami miatt nőtt a légszennyezettség. Sokan azonban inkább abban látták a kezdeményezés hátterét, hogy a kormány így próbálja megmenteni a nagyobb városok – köztük Bukarest – távhőszolgáltatóit attól, hogy a hatalmas méreteket öltő leválási hullám fokozódása nyomán csődbe menjenek.

Nem is téma, nem is időszerű

Ám úgy tűnik, egyelőre nincs okuk aggodalomra így a tél beköszöntével mindazoknak a háztartásoknak, akik kisméretű fali gázkazánnal teremtik meg otthonuk melegét. Nagy-Bege Zoltán ANRE-alelnök azonban a Krónika megkeresésére leszögezte, ezt a kérdést „sem szűkebb, sem tágabb” körben nem tárgyalták, egyszerűen nem volt téma. „Amikor ezt a felvetést hallottam, őszintén nevettem rajta” – árulta el lapunknak a hatóság alelnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

sőt továbbra is emelkedő tendenciát mutat, tehát nem lehet a lakosságot még egy adóval is sújtani.

A távfűtés lehetne a leghatékonyabb

A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormánynak a közeljövőben lehetősége nyílhat a távhőhálózatok korszerűsítésére, a leghatékonyabb energiaforrássá téve azokat, ami pedig maradásra bírná azokat, akik most a leválást fontolgatják. Romániának ugyanis hamarosan milliárdos nagyságrendű bevétele lesz a szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok kereskedelméből, a napokban már befutottak az első összegek, ezt a pénzt pedig Nagy-Bege szerint fejlesztésre kell fordítani.

„Ha a kormány okos döntést hoz, ebből a távhőhálózatok korszerűsítésére is fordít, ami elősegítené, hogy ezek a rendszerek hatékonyabbak legyenek, mint az egyéni kazánok. Ez politikai döntés lesz, de a következő évekre meghatározhatja a fűtésrendszerek alakulását, hiszen ha a távfűtés hatékonyabb, olcsóbb lesz, akkor senkinek nem éri meg egyéni rendszert működtetni” – részletezte az ANRE alelnöke.

Hozzátette, amúgy még mindig

Meglátása szerint amennyiben ezt is sikerül korszerűsíteni – és az ország több városában vannak már erre jó példák –, akkor a távhőrendszerek nagyon hatékonyak tudnak lenni. A másik életképes változat Nagy-Bege szerint, ha egy kisebb gázerőmű kis zónákat fed le, például csak néhány társasházat vagy lépcsőházat, hogy ne kelljen nagy távolságokra szállítani az energiát, még így is hatékonyabb, mint minden lakásba beszerelni egy gázkazánt.

Valóban szennyeznek a kazánok

– szögezte le megkeresésünkre Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főbiztos-helyettese. Az államtitkár rámutatott, például Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, több más székelyföldi településen gyakori a hőinverzió, ez éppen a fűtési szezonban alakul ki a leggyakrabban, amikor minden kazán működik, és így a kibocsátott szennyezés a talaj szintjén marad, közvetlen kapcsolatba kerülve az emberrel. Az erőműveket viszont eleve úgy építik meg, hogy a kibocsátást magasra, az első inverzióréteg fölé helyezik, ezáltal az eloszlás is sokkal hatékonyabb. Szép Róbert rámutatott, minden „civilizált országban” távfűtésrendszerek működnek, s általában nem is engedélyezték az egyéni kazánok beszerelését, ám ott természetes úton épültek ki ezek a hálózatok. Romániában a rendszerváltás után tönkrement a távhőrendszer, az állam nem fektetett be ezek fejlesztésébe, nagyok voltak a veszteségek, így sokan döntöttek úgy, hogy leválnak, és saját kazánt szereltetnek.

A kilencvenes években, ha valaki beszereltette a saját rendszert, akár 70 százalékkal csökkentek a költségei a távhőrendszer díjszabásához képest – elevenítette fel az államtitkár. Meglátása szerint

Hozzátette, az államnak tudatosító kampányokat is kell folytatnia, rávilágítva, hogy a fűtés sokkal környezetbarátabb, mint a saját kazán.

Drágább a környezetbarát

Ma már elérhetőek azonban igazán „zöld” kazánok is, igaz, azoknak meg is van az áruk. Mint Horváth Attila, egy sepsiszentgyörgyi szakcég társtulajdonosa lapunknak elmondta, a korszerű távkazánok energiafogyasztás szempontjából is hatékonyabbak, környezetbarátabbak, ám drágábbak, mint a hagyományos kazánok. Rámutatott, például Háromszéken a lakosság 80 százaléka még mindig a régi típust vásárolja, miután legalább 1500 lej az árkülönbség a két típus között – hiába energiatakarékosabb a kondenzációs elven működő, tehát környezetbarát kazán, sokan nem tudnak erre áldozni. A hagyományos kazánt már 2500 lejért beszerelik, a modern változatért viszont 3800-4000 lejt kell kifizetni.

Horváth Attila hangsúlyozta, mindenképpen ez utóbbi jelenti a jövőt, az országban már vannak olyan térségek, ahol csak ilyent rendelnek. Kérdésünkre a szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy az elmúlt években rengetegen lecseréltették a régi kazánt, ez az idén csúcsosodott, naponta két-három berendezést is le kell cserélniük. Ennek hátterében elsősorban a forgalmazók üzletpolitikája áll, hiszen olyan drágán adják a cserealkatrészeket, hogy tulajdonképpen „rákényszerítik” az ügyfeleket, hogy új kazánt vásároljanak. Ha az alkatrészcsere ezer lej, sőt gyakran nehéz beszerezni a pótalkatrészt, akkor inkább kiegészítik az összeget, és vásárolnak egy újat. „Fűtésszezonban már nem nagyon gondolkodnak az emberek, nem várnak napokat egy cserealkatrészre, inkább megvásárolják az új kazánt” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó.