Kockázatelemzés. Szigorúbb feltételek mellett kevesebben kaphatnak hitelt
Fotó: 123RF
Saját farkukba harapó kígyókként jellemezte a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő azt, hogy a hitelfeltételek szigorítására készülnek a romániai bankok, mivel azt érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat. De ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik – figyelmeztetett egyúttal Bordás Attila.
2020. június 26., 09:412020. június 26., 09:41
2020. június 26., 09:502020. június 26., 09:50
Szigorúbbá válhatnak a hitelezési feltételek az év második felétől, vagyis érzékelhetően le fog szűkülni azoknak a polgároknak a köre, akik bankkölcsönhöz tudnak majd jutni. Főként a lakossági fogyasztási hitelek, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott rövid távú kölcsönök esetében lesz megfigyelhető ez a trend a tíz, hitelezés szempontjából legnagyobb romániai bank körében a Román Nemzeti Bank (BNR) által végzett, az Agerpres hírügynökség által ismertetett felmérés szerint. Ezek a bankok nyújtják amúgy a lakossági és vállalati hitelek nagyjából 80 százalékát.
Mint a jegybanki elemzés kiemeli, a koronavírus-járvány márciusi begyűrűzése nyomán már az első fél évben érzékelhető volt a hitelpiac módosulása, a második félévben pedig várhatóan ez a trend folytatódni, sőt erősödni fog. A pénzintézetek a dokumentum szerint már az év első felében szigorítottak ugyanis a kölcsönnyújtás feltételein, miközben a hitelezési tevékenység visszaesett. 2020 második félévére a megkérdezett bankok illetékesei arra számítanak, hogy
Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek azzal számolnak, hogy a lakosság, illetve a cégek – főként a kkv-k – részéről nem is túl nagy az érdeklődés a bankkölcsönök iránt.
Felelőtlen banki hozzáállásnak tartja a jelenlegi helyzetben a hitelfelvétel szigorítását Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ha szigorítják a feltételeket, azzal nem segítik a gazdaság talpra állását.
Amikor a vállalkozásoknak tőkére, a magánszemélyeknek készpénzre van szükségük, tehát banki segítségre szorulnak, a bank szigorít, és nem ad kölcsönt, amikor jól megy egy vállalkozás, ad ugyan, de akkor már nincs szükség hitelre” – részletezte a banki szakértő.
Rámutatott: a romániai bankrendszerben amúgy jellemző ez a fajta hitelpolitika, ez a központosítás egyik következménye, vagyis nem egyénileg bírálják el a hitelkérelmezőt, hanem egységes feltételek alapján Bukarestben. „A jelzés, hogy a fogyasztói és a rövid lejáratú hitelek esetében szigorítanak a hitelezési feltételeken, annak a következménye, hogy a bankok azt érzékelik, a válságnak súlyos következményei lesznek a gazdaságra, a magán- és jogi személyek hitelképességére, a hitelezés szempontjából tehát magasabb lesz a kockázat” – magyarázta a szakértő. Elmondása szerint
Emellett azt is megtehetik, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket – például a szerzői jogdíjból vagy bérbeadásból származó bevételeket – nem vesznek figyelembe.
Fotó: Gábos Albin
A bankok ugyanis érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat, de ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik.
– mutatott rá Bordás Attila. Hozzátette: épp ezt a negatív hatást kell feloldania a kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest programnak, ám a támogatás azt is eredményezi, hogy a bankok inkább ezt a terméket „nyomják” a piacon, hiszen az állami garancia mellett kevesebb a kockázat.
Amikor az állam 3-4 százalékos kamattal vesz fel hitelt a banktól, szinte nem éri meg, hogy másnak is hitelezzen, hiszen az állami garancia esetében alig van kockázat. Nem éri meg a banknak, hogy 6 százalékos kamattal hitelt adjon a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, kockáztatva, hogy ennek bizonyos százaléka nem térül meg, inkább odaadja 4 százalékon minimális kockázattal az államnak – részletezte Bordás Attila. Kitért ugyanakkor arra is, hogy vannak viszont olyan bankok – például a Transilvania Bank vagy a LAM Mikrohitel Rt. – amelyek általában szembemennek az általános szigorítással, be merik vállalni a kockázatot, és ezzel piacot hódítanak.
IMM Invest-mérleg: 7500 hitelszerződés
A kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest program indulása óta eltelt csaknem két hónap alatt 7418 kölcsönt nyújtottak a romániai bankok, összesen 6,2 milliárd lej értékben – közölte a Zf.ro gazdasági portál érdeklődésére az állami garanciaalap (FNGCIMM). „Öt banknál már ki is merült a kiutalt keret” – jelentette be Dumitru Nancu, az intézmény vezérigazgatója. Azt azonban nem kívánta elárulni, hogy mely pénzintézetekről van szó. Jelezte viszont, hogy még több tízezer szerződés áll ellenőrzés alatt, a garanciaalap egészen pontosan 46 685 iratcsomót küldött el a bankoknak, a pénzintézetek amúgy mostanáig 12 390 kkv kérését utasították el az FNGCIMM által közölt adatsorok szerint. A legtöbb hitelt – 4084 – mikrovállalkozások igényelték, összesen 2 milliárd lej értékben, majd a kisvállalkozások következnek 2763 szerződéssel és 2,8 milliárd lejes összeggel, míg a közepes besorolású cégek 571 kölcsönt vettek fel csaknem 1,5 milliárd lej értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!