Kockázatelemzés. Szigorúbb feltételek mellett kevesebben kaphatnak hitelt
Fotó: 123RF
Saját farkukba harapó kígyókként jellemezte a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő azt, hogy a hitelfeltételek szigorítására készülnek a romániai bankok, mivel azt érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat. De ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik – figyelmeztetett egyúttal Bordás Attila.
2020. június 26., 09:412020. június 26., 09:41
2020. június 26., 09:502020. június 26., 09:50
Szigorúbbá válhatnak a hitelezési feltételek az év második felétől, vagyis érzékelhetően le fog szűkülni azoknak a polgároknak a köre, akik bankkölcsönhöz tudnak majd jutni. Főként a lakossági fogyasztási hitelek, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott rövid távú kölcsönök esetében lesz megfigyelhető ez a trend a tíz, hitelezés szempontjából legnagyobb romániai bank körében a Román Nemzeti Bank (BNR) által végzett, az Agerpres hírügynökség által ismertetett felmérés szerint. Ezek a bankok nyújtják amúgy a lakossági és vállalati hitelek nagyjából 80 százalékát.
Mint a jegybanki elemzés kiemeli, a koronavírus-járvány márciusi begyűrűzése nyomán már az első fél évben érzékelhető volt a hitelpiac módosulása, a második félévben pedig várhatóan ez a trend folytatódni, sőt erősödni fog. A pénzintézetek a dokumentum szerint már az év első felében szigorítottak ugyanis a kölcsönnyújtás feltételein, miközben a hitelezési tevékenység visszaesett. 2020 második félévére a megkérdezett bankok illetékesei arra számítanak, hogy
Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek azzal számolnak, hogy a lakosság, illetve a cégek – főként a kkv-k – részéről nem is túl nagy az érdeklődés a bankkölcsönök iránt.
Felelőtlen banki hozzáállásnak tartja a jelenlegi helyzetben a hitelfelvétel szigorítását Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ha szigorítják a feltételeket, azzal nem segítik a gazdaság talpra állását.
Amikor a vállalkozásoknak tőkére, a magánszemélyeknek készpénzre van szükségük, tehát banki segítségre szorulnak, a bank szigorít, és nem ad kölcsönt, amikor jól megy egy vállalkozás, ad ugyan, de akkor már nincs szükség hitelre” – részletezte a banki szakértő.
Rámutatott: a romániai bankrendszerben amúgy jellemző ez a fajta hitelpolitika, ez a központosítás egyik következménye, vagyis nem egyénileg bírálják el a hitelkérelmezőt, hanem egységes feltételek alapján Bukarestben. „A jelzés, hogy a fogyasztói és a rövid lejáratú hitelek esetében szigorítanak a hitelezési feltételeken, annak a következménye, hogy a bankok azt érzékelik, a válságnak súlyos következményei lesznek a gazdaságra, a magán- és jogi személyek hitelképességére, a hitelezés szempontjából tehát magasabb lesz a kockázat” – magyarázta a szakértő. Elmondása szerint
Emellett azt is megtehetik, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket – például a szerzői jogdíjból vagy bérbeadásból származó bevételeket – nem vesznek figyelembe.
Fotó: Gábos Albin
A bankok ugyanis érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat, de ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik.
– mutatott rá Bordás Attila. Hozzátette: épp ezt a negatív hatást kell feloldania a kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest programnak, ám a támogatás azt is eredményezi, hogy a bankok inkább ezt a terméket „nyomják” a piacon, hiszen az állami garancia mellett kevesebb a kockázat.
Amikor az állam 3-4 százalékos kamattal vesz fel hitelt a banktól, szinte nem éri meg, hogy másnak is hitelezzen, hiszen az állami garancia esetében alig van kockázat. Nem éri meg a banknak, hogy 6 százalékos kamattal hitelt adjon a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, kockáztatva, hogy ennek bizonyos százaléka nem térül meg, inkább odaadja 4 százalékon minimális kockázattal az államnak – részletezte Bordás Attila. Kitért ugyanakkor arra is, hogy vannak viszont olyan bankok – például a Transilvania Bank vagy a LAM Mikrohitel Rt. – amelyek általában szembemennek az általános szigorítással, be merik vállalni a kockázatot, és ezzel piacot hódítanak.
IMM Invest-mérleg: 7500 hitelszerződés
A kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest program indulása óta eltelt csaknem két hónap alatt 7418 kölcsönt nyújtottak a romániai bankok, összesen 6,2 milliárd lej értékben – közölte a Zf.ro gazdasági portál érdeklődésére az állami garanciaalap (FNGCIMM). „Öt banknál már ki is merült a kiutalt keret” – jelentette be Dumitru Nancu, az intézmény vezérigazgatója. Azt azonban nem kívánta elárulni, hogy mely pénzintézetekről van szó. Jelezte viszont, hogy még több tízezer szerződés áll ellenőrzés alatt, a garanciaalap egészen pontosan 46 685 iratcsomót küldött el a bankoknak, a pénzintézetek amúgy mostanáig 12 390 kkv kérését utasították el az FNGCIMM által közölt adatsorok szerint. A legtöbb hitelt – 4084 – mikrovállalkozások igényelték, összesen 2 milliárd lej értékben, majd a kisvállalkozások következnek 2763 szerződéssel és 2,8 milliárd lejes összeggel, míg a közepes besorolású cégek 571 kölcsönt vettek fel csaknem 1,5 milliárd lej értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!