Kockázatelemzés. Szigorúbb feltételek mellett kevesebben kaphatnak hitelt
Fotó: 123RF
Saját farkukba harapó kígyókként jellemezte a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő azt, hogy a hitelfeltételek szigorítására készülnek a romániai bankok, mivel azt érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat. De ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik – figyelmeztetett egyúttal Bordás Attila.
2020. június 26., 09:412020. június 26., 09:41
2020. június 26., 09:502020. június 26., 09:50
Szigorúbbá válhatnak a hitelezési feltételek az év második felétől, vagyis érzékelhetően le fog szűkülni azoknak a polgároknak a köre, akik bankkölcsönhöz tudnak majd jutni. Főként a lakossági fogyasztási hitelek, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott rövid távú kölcsönök esetében lesz megfigyelhető ez a trend a tíz, hitelezés szempontjából legnagyobb romániai bank körében a Román Nemzeti Bank (BNR) által végzett, az Agerpres hírügynökség által ismertetett felmérés szerint. Ezek a bankok nyújtják amúgy a lakossági és vállalati hitelek nagyjából 80 százalékát.
Mint a jegybanki elemzés kiemeli, a koronavírus-járvány márciusi begyűrűzése nyomán már az első fél évben érzékelhető volt a hitelpiac módosulása, a második félévben pedig várhatóan ez a trend folytatódni, sőt erősödni fog. A pénzintézetek a dokumentum szerint már az év első felében szigorítottak ugyanis a kölcsönnyújtás feltételein, miközben a hitelezési tevékenység visszaesett. 2020 második félévére a megkérdezett bankok illetékesei arra számítanak, hogy
Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek azzal számolnak, hogy a lakosság, illetve a cégek – főként a kkv-k – részéről nem is túl nagy az érdeklődés a bankkölcsönök iránt.
Felelőtlen banki hozzáállásnak tartja a jelenlegi helyzetben a hitelfelvétel szigorítását Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, ha szigorítják a feltételeket, azzal nem segítik a gazdaság talpra állását.
Amikor a vállalkozásoknak tőkére, a magánszemélyeknek készpénzre van szükségük, tehát banki segítségre szorulnak, a bank szigorít, és nem ad kölcsönt, amikor jól megy egy vállalkozás, ad ugyan, de akkor már nincs szükség hitelre” – részletezte a banki szakértő.
Rámutatott: a romániai bankrendszerben amúgy jellemző ez a fajta hitelpolitika, ez a központosítás egyik következménye, vagyis nem egyénileg bírálják el a hitelkérelmezőt, hanem egységes feltételek alapján Bukarestben. „A jelzés, hogy a fogyasztói és a rövid lejáratú hitelek esetében szigorítanak a hitelezési feltételeken, annak a következménye, hogy a bankok azt érzékelik, a válságnak súlyos következményei lesznek a gazdaságra, a magán- és jogi személyek hitelképességére, a hitelezés szempontjából tehát magasabb lesz a kockázat” – magyarázta a szakértő. Elmondása szerint
Emellett azt is megtehetik, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket – például a szerzői jogdíjból vagy bérbeadásból származó bevételeket – nem vesznek figyelembe.
Fotó: Gábos Albin
A bankok ugyanis érzékelik, hogy olyan kockázatok jelentek meg a piacon, melyek eddig még nem fejtették ki a hatásukat, de ha szigorítják a hitelezési feltételeket, akkor ez a negatív hatás tovább gyűrűzik.
– mutatott rá Bordás Attila. Hozzátette: épp ezt a negatív hatást kell feloldania a kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest programnak, ám a támogatás azt is eredményezi, hogy a bankok inkább ezt a terméket „nyomják” a piacon, hiszen az állami garancia mellett kevesebb a kockázat.
Amikor az állam 3-4 százalékos kamattal vesz fel hitelt a banktól, szinte nem éri meg, hogy másnak is hitelezzen, hiszen az állami garancia esetében alig van kockázat. Nem éri meg a banknak, hogy 6 százalékos kamattal hitelt adjon a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, kockáztatva, hogy ennek bizonyos százaléka nem térül meg, inkább odaadja 4 százalékon minimális kockázattal az államnak – részletezte Bordás Attila. Kitért ugyanakkor arra is, hogy vannak viszont olyan bankok – például a Transilvania Bank vagy a LAM Mikrohitel Rt. – amelyek általában szembemennek az általános szigorítással, be merik vállalni a kockázatot, és ezzel piacot hódítanak.
IMM Invest-mérleg: 7500 hitelszerződés
A kis- és közepes vállalkozásoknak állami garancia révén kedvező hitelezési feltételeket nyújtó IMM Invest program indulása óta eltelt csaknem két hónap alatt 7418 kölcsönt nyújtottak a romániai bankok, összesen 6,2 milliárd lej értékben – közölte a Zf.ro gazdasági portál érdeklődésére az állami garanciaalap (FNGCIMM). „Öt banknál már ki is merült a kiutalt keret” – jelentette be Dumitru Nancu, az intézmény vezérigazgatója. Azt azonban nem kívánta elárulni, hogy mely pénzintézetekről van szó. Jelezte viszont, hogy még több tízezer szerződés áll ellenőrzés alatt, a garanciaalap egészen pontosan 46 685 iratcsomót küldött el a bankoknak, a pénzintézetek amúgy mostanáig 12 390 kkv kérését utasították el az FNGCIMM által közölt adatsorok szerint. A legtöbb hitelt – 4084 – mikrovállalkozások igényelték, összesen 2 milliárd lej értékben, majd a kisvállalkozások következnek 2763 szerződéssel és 2,8 milliárd lejes összeggel, míg a közepes besorolású cégek 571 kölcsönt vettek fel csaknem 1,5 milliárd lej értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!