Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 14., 09:342009. augusztus 14., 09:34
A polgármesteri hivatalok szolgáltatta adatok alapján készült felmérések szerint a megye nyugati részén fekvő falvak sokkal tehetősebbek, mint a keletiek. A Nagykároly környéki elmagyarosodott svábok lakta Mezőfényen, Csanáloson és Kaplonyban 17 és 22 százalék között mozog a szegények aránya, míg a távolabb lévő Szokondon, Ákoson és Sződemeteren a lakosság csaknem fele a létminimum alatt él.
Ezeken a településeken a populáció 45 és 50 százaléka kényszerül nélkülözni, a legnagyobb szükség pedig Szokondon uralkodik. A kimutatások szerint a legnagyobb szegénységi rátát ebben, a túlnyomóan roma kisebbség lakta falvakban mérték, itt ugyanis a lakosság nagy része alkalmi munkából vagy szociális juttatásokból tartja fenn magát. A szatmári sváb falvak nagy része a 90-es években komoly fejlődésnek indult, és ezen a vidéken manapság külföldi befektetők is teremtenek a lakosság számára munkahelyeket.
A svábok egyébként idetelepítésük óta takaros portáikról és dolgosságukról voltak híresek. Az ezeken a településeken élő kisszámú roma közösség alkalmazkodott a többség életmódjához, így a környékbeli egyéb településeken élő társaikhoz képest jóval tehetősebbek.
A népművészetéről és fényűző palotáiról országosan híres, avasi Certeze településen meglepően magas, 31 százalékos szegénységi mutatót mértek. A szakemberek véleménye szerint ez azért lehetséges, mert az ott lakók jövedelmének nagy része külföldi vendégmunkákból származik, amelyet idehaza rendszerint nem jelentenek be állandó bevételként. Országos viszonylatban a Szatmár megyei falvaknál kevés gazdagabb település van, ám sokkal több a szegény.
A nyugati határ mentén fekvő falvakat sem kerüli el ez a jelenség. Például az aradiak 20 százaléka hihetetlen nyomorban él, és a lakosság 55 százaléka tekinthető szegénynek – közölte Nagy Etelka, a határ menti megyeközpont közösségi szociális igazgatóságának leköszönő vezetője. Az augusztus eleji adatok alapján elmondható, hogy a lakosság 20 százaléka még a mindennapi élethez szükséges 200-300 lejt sem keresi meg havonta. A szakember szerint a szóban forgó családok nagy része a roma kisebbség tagja, amely a becsült értékek szerint Arad lakosságának 10 százalékát teszi ki.
„A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 3 százaléka vallotta magát romának, de a mi felméréseink szerint ez az arány eléri a 10 százalékot is” – fogalmazott az igazgatónő. Aradon elképesztő szegénységben élnek azok a kisnyugdíjasok is, akiknek havi jövedelme nem éri el még a 400 lejt sem. A kisjövedelműek miután kifizették a lakhatási feltételekhez szükséges közköltséget és adóilletékeket, már szinte semmijük sem marad élelemre vagy gyógyszerre.
Megélhetési gondokkal küszködnek azok a családok is, amelyek régóta súlyos szellemi vagy testi fogyatékkal élőt gondoznak, tartósan munkanélküli- segélyből élnek, de a sokgyermekesek többségének is nélkülöznie kell. Az aradi szociális igazgatóság tavalyi mérlege szerint több mint 90 ezren folyamodtak a megyeközpont állami szerveihez valamilyen formájú szociális juttatásért. Ez a szám a lakosság több mint felét jelenti. A rurális elszegényedés Románia- szerte komoly gondot jelent, hiszen van olyan Prahova megyei falu, amelyikben a lakosság 62 százaléka kényszerül nyomorogni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok