
Fotó: Pál Árpád
A Székelyföldön érvágást jelenthet, Nagyváradon a régi építésű lakások árának enyhe visszaeséséhez vezethet a módosult Első otthon program.
Módosult feltételek mellett folytatódik idén az Első otthon program. A változtatások azoknak kedveznek, akik új építésű vagy frissen felújított lakásról álmodoznak, a régi otthonok esetében nehezebb lesz kölcsönhöz jutni, mint mostanáig. A hétfői kormányülésen a Grindeanu-kabinet a tavalyihoz hasonló, 2,67 milliárd lej értékű, a fiatalok lakásvásárlását ösztönző állami garanciakeretet hagyott jóvá az idei évre. Ez számítások szerint mintegy 30 ezer hitelre lesz elegendő.
Ugyanakkor a törvényt úgy módosították, hogy csak az új építésű ingatlanok esetében vállal garanciát az állam a hitel értékének 50 százalékára. A régi lakások esetében az állam által vállalt hitelfedezetet 40 százalékra csökkentették. Új építésű lakásnak minősül az elmúlt öt évben elkészült lakóingatlan. Az első lakásukat vásárlók az eddigi gyakorlathoz hasonlóan 5 százalékos előleg befizetésével vehetnek fel maximum 30 éves futamidejű kedvezményes jelzáloghitelt a programban részt vevő bankoktól. Az alacsony előleg képezi a hitelprogram legfőbb vonzerejét.
Mint ismeretes, az Első otthon elnevezésű kedvezményes jelzáloghitel-program 2009 óta működik, ennek keretében az állam a hitelfedezet felének átvállalásával segíti a fiatalok lakáshoz jutását. A hitelt olyan személyek kaphatják, akik először vásárolnak lakást. A program elindítása óta több mint 200 ezren vásároltak lakást a kedvezményes hitelfeltételek mellett.
Aggódnak a Székelyföldön
Kisebb érvágást jelenthet a székelyföldi ingatlanpiacnak és a székely fiatalok számára az Első otthon program módosítása. Nemes Zoltán, a csíkszeredai Terniopontis ingatlanközvetítő tulajdonosa lapunknak kifejtette, egyértelmű a kormány szándéka, hogy ösztönözze az új lakások építését vagy a régebbiek felújítását, ám a Székelyföldön sajátos a helyzet, az elmúlt években alig épültek lakások, és szerkezeti felújítás sem volt. Egy négy lakrészes társasház megépítése még nem hoz számottevő változást a piacon, ugyanakkor hiába építenek ebben a térségben olyan ingatlant, amelynek 800 euróba kerül négyzetmétere, hiszen 65 ezer eurós hitelt a bank csak annak a családnak ad, ahol a havi bevétel legalább hatezer lej, ez pedig a Székelyföldön ritka – részletezte a szakember.
A hőszigetelés még nem elég
A módosításban ugyanakkor az szerepel, hogy az öt éve felújított lakásokra is érvényes az Első otthon program teljes kedvezménye, viszont a megfogalmazás szerint ez csak a szerkezeti felújításra értendő, tehát még a hőszigetelt lakások sem tartoznak ebbe a kategóriába. Az ingatlanközvetítő ugyanakkor rámutatott, még a hőszigetelési programok sem működnek megfelelően, Csíkszereda kivételével a székelyföldi városokban nem szigetelték a tömbházakat, teljes körű, szerkezeti felújításra pedig szinte sehol nem került sor.
Nemes Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég ösztönözni az új lakások építését, ezzel párhuzamosan szigorú minőségi kritériumokat is be kellene vezetni, hiszen semmi értelme olyan ingatlanokat létrehozni, amelyek 15 év múlva már semmire sem jók. Hangsúlyozta, a program előnye a kisebb önrész volt, hiszen a kamat már nem sokkal kedvezőbb, mint bármelyik jelzálog- hitelnél, ezért abban bízik, hogy a bankok nem emelik az önrészt, vagy legalábbis a kormány ezt nem teszi lehetővé. „A Székelyföldön egészen más a helyzet, mint Bukarestben vagy Kolozsváron. Ebben a térségben mások a fizetések, és alig vannak új projektek, ezért jelenthet érvágást a piacnak és a lakásra vágyó fiataloknak is az Első otthon program módosítása vagy az önrész növelése” – szögezte le Nemes Zoltán.
Alig van eladó lakás
Kész János, a sepsiszentgyörgyi Sic-Imobprest ingatlanközvetítő tulajdonosa viszont megkeresésünkre úgy vélekedett, szerinte azért nem befolyásolja a kormányprogram módosítása a piacot, mert már így is alig van eladó lakás. Nagy a kereslet, és nincs kínálat” – szögezte le a közvetítő. Kifejtette, aki lakást akar venni, kénytelen előteremteni a megnövekedett, akár 10 százalékos önrészt, vagy beérni a kisebb támogatással, mert alig van, amiből válogatni. „Kevés a lakás. Az elmúlt években alig épült valami, ám az Első otthon programmal lassan felvásárolták a régi, eladásra kínált ingatlanokat, így egyre kevesebb maradt a piacon. Éppen ezért az árakból sem engednek” – magyarázta Kész János, aki egyébként szintén abban bízik, hogy a módosítással ösztönzik az építkezést. Kifejtette, egy csíkszeredai vállalkozó már tervezi új lakások építését Sepsiszentgyörgyön, így aki az Első otthon program haszonélvezője akar lenni, annak arra kell majd előteremtenie a pénzt.
Enyhe árcsökkenés jöhet
Az új lakóparkokat próbálja segíteni a kormány a kedvezményes hitelkonstrukció feltételeinek módosításával – vallja Lukács Róbert nagyváradi ingatlanszakértő is. „Szerintem egyértelmű, hogy csökkenni fog a régi lakások ára. Ez az egy biztos. Nagyváradon a következő 12 hónapban 1500 új lakást fognak építeni. Én mindenképp úgy látom, hogy az új lakások pörögni fognak, a régieknek meg le fog menni az ára” – magyarázta az ingatlan szakértő.
Valentin Catana, a nagyváradi Casa Regal ingatlanügynökség munkatársa ugyanakkor úgy látja, hogy az intézkedés nem vezet érdemi árcsökkentéshez, ugyanis nagy a kereslet a piacon, a vevők pedig, ha nem tudnak élni a kormány nyújtotta hitelgarancia lehetőségeivel, akkor nem az Első otthon programot veszik igénybe, hanem klasszikus lakáshitelt vesznek fel.
A bankok kivártak
Hogy a bankok mit fognak lépni a megváltozott feltételekre, csak ezután derül ki. Az ING Bank viszont elsőként jelezte, hogy jóval szigorúbban áll a programhoz, mint az előző években. Példája a szakemberek szerint nem lesz ragadós. Az ING részéről a legdrasztikusabb lépés az volt, hogy 5 százalékról 10 százalékra emelte a szükséges önrészt az Első otthon program esetében – hasonlóra mostanig nem volt példa, valamennyi pénzintézet tartotta magát a törvényben megjelölt 5 százalékos önerőhöz. A pénzintézet tájékoztatása szerint a döntés mögött a kormánygarancia megváltozott feltételei állnak, így próbálják kompenzálni a régi ingatlanok esetében 40 százalékosra csökkentett garancia okozta kockázatot.
A Digi24 hírtelevízió által megkérdezett bankpiaci szakemberek szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a többi pénzintézet is hasonló döntést hozna. „Egyes bankok továbbra is részt vesznek a programban, már jelezték, hogy a tényleges rajt előtt is fogadják az iratcsomókat, mások még mérlegelnek, hogy folytassák vagy sem, ha pedig igen, akkor milyen feltételek mellett. Véleményem szerint azonban igen kicsi a valószínűsége annak, hogy lényeges változásokon essen át ez a termék a bankok részéről” – hangsúlyozta Anca Bidian hitelbróker.
Ciprian Dascălu, az egyik kereskedelmi pénzintézet vezető közgazdásza viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy enyhe kamatemelésre kell számítaniuk azoknak, akik az Első otthon program segítségével vásárolnak maguknak házat. „Arra számítunk, hogy a 2017-es év folyamán fokozatosan nőnek a törlesztőrészletek, a kamatemelés összefüggésben áll azzal, hogy az infláció is újfent pozitív tartományban van” – magyarázta a szakember. Jelenleg az Első otthon program keretében igényelt hitelek kamatja éves szinten 2,8 százalék körül mozog, a háromhavi ROBOR határozza meg, amelyhez a bankok két százalékot tesznek még hozzá.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!