2008. december 15., 07:002008. december 15., 07:00
Míg Magyarország gazdasága főként a nagymértékű államadósság miatt került veszélybe, a romániai válság ehhez képest a fizetési mérleghiányhoz, a gazdaság külső finanszírozási igényéhez, valamint a gazdaság “túlfűtöttségéhez” köthető − magyarázta kolozsvári előadásán, csütörtökön Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vendége, Magyarország volt pénzügyminisztere úgy véli, hamarosan érezhető negatív következményei lesznek a mesterséges keresletnövekedésre alapozott gazdaságpolitikának: Romániában vagy az inflációval, vagy a munkanélküliséggel, vagy a recesszióval, vagy a három rossz együttesével kell számolni. Mint mondta, míg Magyarországon az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya rendkívül magas – a túl nagy költségvetési deficitnél is súlyosabb, hogy az államadósság a magyar GDP kétharmadát teszi ki –, a balti országokban, Bulgáriában és Romániában nem az állam adósodott el, hanem a vállalatok és a magánszemélyek. “Romániában mind lakossági, mind vállalati szinten, akárcsak az Egyesült Államokban, hihetetlen mértékű befektetések jöttek létre külföldi hitelekből, ingatlantól kezdve vállalati termelő beruházásokig, mindezeknek viszont most nincs meg a piacuk – részletezte a szakember. – Képtelenség lesz visszafizetni azokat a pénzeket, amiket felvettek ezen ingatlanok megvásárlására, főleg, hogy egy nagyon jelentős árzuhanás várható az ingatlanpiacon, elsősorban Bukarestben és Kolozsváron, ahol mesterségesen felpumpált árak alakultak ki.”
Bokros véleménye szerint ugyanakkor a belföldi kereslet túlzott, alaptalan felpörgetése Romániában egy ideig jelentős recessziót és munkanélküliséget okoz majd. “A bérek, a nyugdíjak túl gyorsan növekedtek, eközben bizonyos szakmákban súlyos munkaerőhiány van, az itt befektető cégek pedig ugyanúgy el is mehetnek, ahogy jöttek. Hiszen az itteni bérek mellett már nem jó a termelékenység, s inkább keleti országokba költöznek, ahol a bérköltségek jóval alacsonyabbak, mint Romániában” – fogalmazott a közgazdász.
Bokros Lajos szerint a közeljövőben a mindenkori román kormánynak mindenképp kerülnie kell a fizetések drasztikus emelését, és szigorúan be kellene tartania bizonyos gazdaságpolitikai követelményeket. Úgy vélte: Romániában a vállalati szektor termelő beruházásaitól kell várni a fellendülést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok