Fotó: Agerpres
2010. január 26., 08:562010. január 26., 08:56
Az Alfa Kartell tegnapi bukaresti tiltakozó akciójával kezdetét vette az idei első sztrájkhullám: mintegy 150 fémfeldolgozó-ipari, szállítói, autógyártói, bányaipari, vegyipari vállalat dolgozója vonult tüntetni a pénzügyminisztérium épülete elé.
A tervezettnél egy órával rövidebb, alig egyórás tiltakozás során a demonstrálók egyebek mellett azt követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg az idei évre is a kényszerszabadságolásra vonatkozó jogszabályt, hogy a válság miatt csökkentett kapacitással üzemelő vállalatok alkalmazottait ne kelljen elbocsátani, csupán kényszerszabadságra küldjék a munkáltatók a pillanatnyilag feleslegesnek bizonyuló munkaerőt.
„Állítsák le az elbocsátásokat!”, „Mi munkanélküliek, ti bojárok”, „Válságellenes intézkedéseket akarunk, nem munkanélküliséget!” – emelték magasba molinóikat a folyamatosan füttyögő tiltakozók.
A tüntetőket Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető párbeszédre hívta, és tárgyalt is szakszervezeti vezetőkkel. Hírügynökségi jelentések szerint Ioana Stoica szakszervezeti vezető a minisztert tájékoztatta a tiltakozók követeléseiről, hangsúlyozva, hogy nem jelenthet megoldást az alkalmazottak elbocsátása, illetve azt is nehezményezte, hogy jelen pillanatban Romániában kétféle minimálbér érvényes.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, miközben a kormány 705 lejre emelte a közalkalmazottak számára garantált legalacsonyabb fizetést, a magánszféra dolgozói számára a tavalyi 600 lejes szinten tartotta azt. Vlădescu válaszként mindössze annyit közölt, hogy megvizsgálják a felvetett problémákat.
A pénzügyminiszter egyébként tízesével a székházba invitálta a fagyoskodó tüntetőket, akik egy-egy csésze forró teát is kaptak a szaktárca alkalmazottaitól. Válaszként a szakszervezetiek ironikusan jegyezték meg, hogy jobban szeretnék, ha fizetéseik melegítenék őket, nem az a csésze tea.
Ugyanakkor, mint hangoztatták, azt szeretnék akciójukkal elérni, hogy megmaradjanak munkahelyeik, hiszen el kell tartaniuk családjaikat, s szinte mindenkinek bankhitelrészletet is törlesztenie kell. „Újabb forradalom lesz Romániában, mivel dolgozni szeretnénk, s nem hagynak” – hangsúlyozta az egyik tiltakozó.
A szakszervezetiek ugyanakkor leszögezték, mindaddig rendszeresen utcára vonulnak, amíg nem teljesülnek követeléseik, mivel életük és munkahelyeik forognak veszélyben. Az Alfa Kartell közlése szerint péntekig mindennap kivonulnak a pénzügyminisztérium elé.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az Alfa Kartell szakszervezet, illetve az UGIR-1903 munkáltatói szövetség már a múlt héten beadványban fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, hogy legtöbb két héten belül hoszszabbítsák meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvény hatályát.
Mint hangsúlyozták, amennyiben ez nem történik meg, a végtelenségig is hajlandóak folytatni tiltakozó akcióikat, s a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza. Mihai Şeitan a beadvány kapcsán egyelőre csak annyit tudott mondani, hogy megvizsgálják a jogszabály meghosszabbításának lehetőségét.
Az egységes bérezési törvény és a közszférában tervezett több tízezres elbocsátások miatt tiltakozó akciókat szervez a közeljövőben a szintén az Alfa Kartellhez tartozó Közalkalmazotti Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) is.
Az érdekvédelmiek tegnap ismertették tiltakozási menetrendjüket. Mint kiderült, akciójukat február 2-án kezdik, amikor is munkaidejük kezdetén kétórás, munkabeszüntetéssel járó figyelmeztető sztrájkot tartanak. Február 9-én tüntetést szerveznek a belügyi és közigazgatási tárca székhelye előtt, s ha követeléseiket mindaddig sem teljesíti a kormány, akkor február 12-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkot hirdetnek. Szintén tegnap jelentette be a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömörülés is, hogy február közepétől tiltakozó akciókat szerveznek, amelyek között egy hatalmas bukaresti tüntetést is tartanak.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, várhatóan a nyugdíjasok is
csatlakoznak a tiltakozó akciókhoz. A nyugdíjasok szakszervezetei már a múlt héten felemelték hangjukat amiatt, hogy a beígérttel ellentétben január elsejétől mégsem nőtt a bruttó átlagbér 45 százalékára a nyugdíjak kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értéke, ezért ők is utcára vonulnak. Vezetőik úgy nyilatkoztak, nem magukban szervezik meg a tiltakozó akciókat, hanem csatlakoznak a nagy országos szakszervezeti tömbök tüntetéseihez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok