Elkezdődött a sztrájkhullám

Az Alfa Kartell tegnapi bukaresti tiltakozó akciójával kezdetét vette az idei első sztrájkhullám: mintegy 150 fémfeldolgozó-ipari, szállítói, autógyártói, bányaipari, vegyipari vállalat dolgozója vonult tüntetni a pénzügyminisztérium épülete elé.

A tervezettnél egy órával rövidebb, alig egyórás tiltakozás során a demonstrálók egyebek mellett azt követelték, hogy a kormány hosszabbítsa meg az idei évre is a kényszerszabadságolásra vonatkozó jogszabályt, hogy a válság miatt csökkentett kapacitással üzemelő vállalatok alkalmazottait ne kelljen elbocsátani, csupán kényszerszabadságra küldjék a munkáltatók a pillanatnyilag feleslegesnek bizonyuló munkaerőt.

„Állítsák le az elbocsátásokat!”, „Mi munkanélküliek, ti bojárok”, „Válságellenes intézkedéseket akarunk, nem munkanélküliséget!” – emelték magasba molinóikat a folyamatosan füttyögő tiltakozók.

A tüntetőket Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető párbeszédre hívta, és tárgyalt is szakszervezeti vezetőkkel. Hírügynökségi jelentések szerint Ioana Stoica szakszervezeti vezető a minisztert tájékoztatta a tiltakozók követeléseiről, hangsúlyozva, hogy nem jelenthet megoldást az alkalmazottak elbocsátása, illetve azt is nehezményezte, hogy jelen pillanatban Romániában kétféle minimálbér érvényes.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, miközben a kormány 705 lejre emelte a közalkalmazottak számára garantált legalacsonyabb fizetést, a magánszféra dolgozói számára a tavalyi 600 lejes szinten tartotta azt. Vlădescu válaszként mindössze annyit közölt, hogy megvizsgálják a felvetett problémákat.

A pénzügyminiszter egyébként tízesével a székházba invitálta a fagyoskodó tüntetőket, akik egy-egy csésze forró teát is kaptak a szaktárca alkalmazottaitól. Válaszként a szakszervezetiek ironikusan jegyezték meg, hogy jobban szeretnék, ha fizetéseik melegítenék őket, nem az a csésze tea.

Ugyanakkor, mint hangoztatták, azt szeretnék akciójukkal elérni, hogy megmaradjanak munkahelyeik, hiszen el kell tartaniuk családjaikat, s szinte mindenkinek bankhitelrészletet is törlesztenie kell. „Újabb forradalom lesz Romániában, mivel dolgozni szeretnénk, s nem hagynak” – hangsúlyozta az egyik tiltakozó.

A szakszervezetiek ugyanakkor leszögezték, mindaddig rendszeresen utcára vonulnak, amíg nem teljesülnek követeléseik, mivel életük és munkahelyeik forognak veszélyben. Az Alfa Kartell közlése szerint péntekig mindennap kivonulnak a pénzügyminisztérium elé. 

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az Alfa Kartell szakszervezet, illetve az UGIR-1903 munkáltatói szövetség már a múlt héten beadványban fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, hogy legtöbb két héten belül hoszszabbítsák meg a kényszerszabadságolásra vonatkozó törvény hatályát.

Mint hangsúlyozták, amennyiben ez nem történik meg, a végtelenségig is hajlandóak folytatni tiltakozó akcióikat, s a munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza. Mihai Şeitan a beadvány kapcsán egyelőre csak annyit tudott mondani, hogy megvizsgálják a jogszabály meghosszabbításának lehetőségét.

Az egységes bérezési törvény és a közszférában tervezett több tízezres elbocsátások miatt tiltakozó akciókat szervez a közeljövőben a szintén az Alfa Kartellhez tartozó Közalkalmazotti Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) is.

Az érdekvédelmiek tegnap ismertették tiltakozási menetrendjüket. Mint kiderült, akciójukat február 2-án kezdik, amikor is munkaidejük kezdetén kétórás, munkabeszüntetéssel járó figyelmeztető sztrájkot tartanak. Február 9-én tüntetést szerveznek a belügyi és közigazgatási tárca székhelye előtt, s ha követeléseiket mindaddig sem teljesíti a kormány, akkor február 12-étől meghatározatlan ideig általános sztrájkot hirdetnek. Szintén tegnap jelentette be a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömörülés is, hogy február közepétől tiltakozó akciókat szerveznek, amelyek között egy hatalmas bukaresti tüntetést is tartanak. 

Amint arról lapunkban beszámoltunk, várhatóan a nyugdíjasok is
csatlakoznak a tiltakozó akciókhoz. A nyugdíjasok szakszervezetei már a múlt héten felemelték hangjukat amiatt, hogy a beígérttel ellentétben január elsejétől mégsem nőtt a bruttó átlagbér 45 százalékára a nyugdíjak kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értéke, ezért ők is utcára vonulnak. Vezetőik úgy nyilatkoztak, nem magukban szervezik meg a tiltakozó akciókat, hanem csatlakoznak a nagy országos szakszervezeti tömbök tüntetéseihez.