
Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 08:262011. október 21., 08:26
A szállításügyi tárcavezető azt mondta, hogy nem a minisztériumot, hanem a kivitelezőt terheli a felelősség, végül a kormányfő – a Romstrade cég képviselőivel történt rövid egyeztetés után – kijelentette, hogy mindenkit kártalanítani fognak.
Az alig 39 kilométeres Nagylak–Arad autópálya-szakaszt két vállalat, a Romstrade és az Alpine építi, a befejezését 2013-ra ígérik, és majdnem 32 millió euróba kerül. A sztráda nem minden településnek jelent majd fellélegzést a teherforgalom alól. „Csanádpalotánál lesz az utolsó lehajtó, illetve Románia irányából az első felhajtó, így mindenképpen megnő a forgalom Csanádpalotán” – részletezte a magyarországi község jelen lévő polgármestere, Kovács Sándor. Az elöljáró ugyanakkor a térség gazdasági fejlődését is reméli az autópályától, és az előnyök közé sorolta, hogy „a Magyarországról Erdélybe tartóknak könnyebbé válik a megközelítés”.
A páneurópai közúti folyosó teljes romániai szakasza – a Nagyszeben–Piteşti szakasszal együtt – a tervek szerint öt év múlva készülhet el. „Miután megtaláljuk a pénzforrást, mert mégiscsak 3 milliárd euróra van szükség, 2016-ban befejezhetjük az építési munkálatokat” – becsülte Anca Boagiu szállításügyi miniszter.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az Aradot elkerülő autópálya részben elkészült – csütörtökön ezt is felkereste a külön kísérettel érkező miniszterelnök és tárcavezető, mielőtt Temesgyarmatra hajtattak volna –, és az ígéret szerint decemberben már megnyitják a dél-erdélyi sztráda Arad–Temesvár szakaszát.
Az autópálya-építés kapcsán nem csak Nagylakon elégedetlenkedtek a földtulajdonosok, akiknek a területeire kisajátítás nélkül rámentek a munkagépek. Pécskán több mint 250 megoldatlan kisajátítási dosszié vár lezárásra. Van, aki egy eurócentet sem kapott még a földért, amin a sztráda fog megépülni, másokat meg az eredetileg megállapított összeg töredékével akarják kártalanítani. Tavaly nyáron 3,80 és 6 euró közötti négyzetméterenkénti árat állapítottak meg a kijelölt területek megvételére, és ez alapján fizették ki a tulajdonosok némelyikét a múlt év októberéig. Idén egy kormányhatározattal 17 centre csökkentették a négyzetméterenkénti árat. „A múlt héten ismét jött az autópálya-építő által megbízott ügyvédi iroda, és megkérdezték az embereket, hogy elfogadják-e ezt a nevetséges árat. Persze a többség zöme nem fogadja el. De azt tudni kell, hogy vannak olyanok, akik száz négyzetméterrel érintettek. Azoknak többe kerül a perköltség, mint a felajánlott összeg” – nyilatkozta Bartók András gazdálkodó. Tőlük hat különböző földterületet sajátítottak ki, ebből négyet kifizettek, kettő árával még mindig tartozik az állam. „Az eredeti összeg szerint körülbelül ötezer euróval tartoznak, a mostani összeg szerint nem tudom, mert azt nem is számoltam ki” – tette hozzá. Kis József Pécska és Kispereg között tanyatulajdonos, és a házától száz méterre fog elhaladni az autópálya. Tőle négy hektárt sajátítottak ki, de egy éve még mindig csak a pénzére vár – akkor négyzetméterenként öteurós árat állapítottak meg neki.
A pécskai polgármesteri hivatal sajtóközleményben fejezte ki együttérzését a földtulajdonosokkal, de nem tehet semmit az érdekükben, mert a sztrádaépítés nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az elkeseredett földtulajdonosok eltökéltek, hogy pert indítanak a román állam ellen.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.