
Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 08:262011. október 21., 08:26
A szállításügyi tárcavezető azt mondta, hogy nem a minisztériumot, hanem a kivitelezőt terheli a felelősség, végül a kormányfő – a Romstrade cég képviselőivel történt rövid egyeztetés után – kijelentette, hogy mindenkit kártalanítani fognak.
Az alig 39 kilométeres Nagylak–Arad autópálya-szakaszt két vállalat, a Romstrade és az Alpine építi, a befejezését 2013-ra ígérik, és majdnem 32 millió euróba kerül. A sztráda nem minden településnek jelent majd fellélegzést a teherforgalom alól. „Csanádpalotánál lesz az utolsó lehajtó, illetve Románia irányából az első felhajtó, így mindenképpen megnő a forgalom Csanádpalotán” – részletezte a magyarországi község jelen lévő polgármestere, Kovács Sándor. Az elöljáró ugyanakkor a térség gazdasági fejlődését is reméli az autópályától, és az előnyök közé sorolta, hogy „a Magyarországról Erdélybe tartóknak könnyebbé válik a megközelítés”.
A páneurópai közúti folyosó teljes romániai szakasza – a Nagyszeben–Piteşti szakasszal együtt – a tervek szerint öt év múlva készülhet el. „Miután megtaláljuk a pénzforrást, mert mégiscsak 3 milliárd euróra van szükség, 2016-ban befejezhetjük az építési munkálatokat” – becsülte Anca Boagiu szállításügyi miniszter.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az Aradot elkerülő autópálya részben elkészült – csütörtökön ezt is felkereste a külön kísérettel érkező miniszterelnök és tárcavezető, mielőtt Temesgyarmatra hajtattak volna –, és az ígéret szerint decemberben már megnyitják a dél-erdélyi sztráda Arad–Temesvár szakaszát.
Az autópálya-építés kapcsán nem csak Nagylakon elégedetlenkedtek a földtulajdonosok, akiknek a területeire kisajátítás nélkül rámentek a munkagépek. Pécskán több mint 250 megoldatlan kisajátítási dosszié vár lezárásra. Van, aki egy eurócentet sem kapott még a földért, amin a sztráda fog megépülni, másokat meg az eredetileg megállapított összeg töredékével akarják kártalanítani. Tavaly nyáron 3,80 és 6 euró közötti négyzetméterenkénti árat állapítottak meg a kijelölt területek megvételére, és ez alapján fizették ki a tulajdonosok némelyikét a múlt év októberéig. Idén egy kormányhatározattal 17 centre csökkentették a négyzetméterenkénti árat. „A múlt héten ismét jött az autópálya-építő által megbízott ügyvédi iroda, és megkérdezték az embereket, hogy elfogadják-e ezt a nevetséges árat. Persze a többség zöme nem fogadja el. De azt tudni kell, hogy vannak olyanok, akik száz négyzetméterrel érintettek. Azoknak többe kerül a perköltség, mint a felajánlott összeg” – nyilatkozta Bartók András gazdálkodó. Tőlük hat különböző földterületet sajátítottak ki, ebből négyet kifizettek, kettő árával még mindig tartozik az állam. „Az eredeti összeg szerint körülbelül ötezer euróval tartoznak, a mostani összeg szerint nem tudom, mert azt nem is számoltam ki” – tette hozzá. Kis József Pécska és Kispereg között tanyatulajdonos, és a házától száz méterre fog elhaladni az autópálya. Tőle négy hektárt sajátítottak ki, de egy éve még mindig csak a pénzére vár – akkor négyzetméterenként öteurós árat állapítottak meg neki.
A pécskai polgármesteri hivatal sajtóközleményben fejezte ki együttérzését a földtulajdonosokkal, de nem tehet semmit az érdekükben, mert a sztrádaépítés nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az elkeseredett földtulajdonosok eltökéltek, hogy pert indítanak a román állam ellen.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.