Elkezdődött a kilábalás a válságból, de még sok a kockázat

Bálint Csaba ugyanakkor bizakodó, meglátása szerint a 2008–2009-es gazdasági válsághoz képest most hamarabb helyreáll a romániai gazdaság. Akkor hat évre volt szükség a válság előtti termelési szint eléréséhez, most a remények szerint ennél jóval kevesebb idő is elég lehet.

A lassulás már az első negyedévben megkezdődött

Az első negyedévben éves összevetésben 2,4 százalékkal növekedett a romániai gazdaság, már akkor érződött a járvány kitörésének hatása – fejtette ki az elemző. Európai uniós összehasonlításban a 2,4 százalékos növekedés nagyon jónak számít, de így is jelentős lassulást jelez, hiszen az elmúlt év végén még 4,3 százalékos volt a romániai növekedés. Másrészt az elmúlt év utolsó negyedével összehasonlítva csak 0,3 százalékos a növekedés, ami már hibahatár környékén van.

Bálint Csaba rámutatott, a hazai össztermék (GDP) tekintetében nincsenek havi lebontású adatok, de egyéb statisztikákból az körvonalazódik, hogy az első negyedévi növekedést a január–februári hónapok hozták be, az év erősen indult. Ebben az is benne van, hogy

Márciusra azonban minden megváltozott, a járvány kitörésével a gazdaság zuhanásba kezdett. A GDP felhasználási oldalán általános lassulás volt jellemző: lassult a fogyasztás, a beruházások, de leginkább az export esett vissza, sokkal nagyobb mértékben, mint az import, ami így rendkívül negatív hatással volt a GDP-re – részletezte a BNR igazgatótanácsának tagja.

Rámutatott egyúttal, hogy a GDP-adatok termelés oldali megközelítése már egy vegyesebb képet mutat. Az ipar húzta le leginkább a gazdaságot az első negyedévben, de az ágazat már a járvány előtt is gyengén teljesített, majd a járvány kitörése után elkezdődött egy nagyon mély visszaesés. A szolgáltatások az első negyedévben összességében jól teljesítettek, bár ezen belül a vendéglátásban, a turizmusban megkezdődött a hanyatlás, de ezt az IT-szektor növekedése ekkor még tudta ellensúlyozni. Az építőipar kirobbanó formában volt az első negyedévben, ez nagy segítséget jelentett a gazdaságnak.

Az áprilisra szóló előzetes statisztikák azt jelzik, hogy az ipari termelés éves összehasonlításban közel 40 százalékkal esett vissza. Ezen belül elsősorban a tartós ipari cikkek iránt csökkent nagymértékben a kereslet, hiszen a nagy értékű vásárlások mind belföldön, mind pedig külföldön a válság beütésével elmaradtak. Ennek következményeként a gépjárműgyártás több mint 80 százalékkal esett vissza, a bútorgyártás, a készruhagyártás szintén nagyon megszenvedte a válságot, sőt a nem tartós ipari cikkeknél, például még az élelmiszereknél is volt csökkenés, igaz itt már mérsékeltebb termeléskiesésről beszélhetünk.

A magánszektor nagy ágazatai közül, az építőipar bizonyult a legválságállóbbnak, hiszen bár márciushoz képest áprilisban enyhén csökkent, de éves összevetésben még mindig 12 százalékos növekedést produkált. „Valószínű, hogy a folyamatban levő építkezéseket a válság ellenére is próbálták befejezni az ingatlanfejlesztők, azonban kérdés, hogy ez a növekedés meddig tartható fenn” – fogalmazta meg Bálint Csaba.

Kiemelte: május–júniusra még alig van adat, de az már látszik, hogy a megszorítások enyhítésével és a gazdaság fokozatos újraindítással az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. Az alternatív mutatók, például a Google mobilitásindexe is mutatja, hogy az emberek újra gépkocsiba ülnek, elmennek a munkahelyükre, elmennek vásárolni, és a gazdasági, vállalkozói bizalmi indexek is arra utalnak, hogy a javulás elkezdődött.

A járványon is sok múlik

„A második fél évre nézve még nagyon jelentősek a bizonytalanságok, magasak a kockázatok, de alapvetően arra lehet számítani, hogy a kilábalás folytatódik” – mondta a makrogazdasági elemző, aki szerint ugyanakkor a gazdaság helyreállása nagyban függ a járványhelyzet alakulásától. Ezzel kapcsolatban

Romániában attól is függ a helyreállás, hogy a globális gazdaság, és ezen belül különösen az eurózóna, a legfontosabb kereskedelmi partnerű, milyen mértékben tud a „nagy pofon” után magára találni. Ebben jelentős segítség lehet, hogy az Európai Unió, itt is főleg a nagy gazdasági potenciállal rendelkező országok – Németország, Franciaország – történelmi léptékű gazdasági mentőcsomagokat hagytak jóvá. Az is kedvező, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló gazdaságélénkítő költségvetési lépések történtek. Ezenfelül az Európai Központi Bank és a Fed (amerikai központi bank) szintén támogató monetáris politikai intézkedéseket hoztak.

Az elemző beszélt egyúttal arról is, hogy érdemes megjegyezni, Románia mozgástere sajnos sok tekintetben szűkebb, hiszen amikor egy gazdasági sokk megjelenik, a befektetők a kevésbé kockázatosnak ítélt nagy országokat részesítik előnyben, mint Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ez a kockázatosabbnak vélt kisebb országok esetében, mint amilyen Románia is, megnehezíti a költségvetés és általában a gazdaság finanszírozását, illetve az árfolyamra is nyomást gyakorol.

Tavaly, tehát még a válság kitörése előtt, a költségvetési deficit elérte a 4,3 százalékot, ez akkor az Unióban a legmagasabb szint volt. Közben Németországban például nyolc éve nem volt költségvetéshiány, vagy nullával zártak, vagy az esetek többségében többlettel.” – emlékeztetett Bálint Csaba.

Hangsúlyozta, Romániának természetesen nem épp erre van szüksége, hiszen nálunk még infrastruktúrát kellene fejleszteni, autópályákat építeni és általában többet beruházni, de ha a gazdasági szempontból kedvező években is már túl magas a költségvetési hiány, akkor az a nehéz időkben szűkíti a mozgásteret. Hozzátette, válságos időszakokban ugyanis a befektetők még inkább a hosszú távon előrelátható, kiszámítható költségvetési stratégiával rendelkező országokat részesítik előnyben. A gazdasági szakértő fontosnak tartja, hogy Románia a belföldön rendelkezésre álló forrásokat bölcsen használja fel, illetve a külső uniós forrásokból minél többet lehívjon, hogy a helyreállás tartós legyen.

Támasz kamatcsökkentéssel

„A Román Nemzeti Bank márciusban 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd júniusban újabb 25 bázispontos csökkentés történt, a kamatfolyosó szűkítésére is sor került” – idézte fel a jegybank vezetőtanácsának tagja. Rámutatott, ezzel elsődleges cél, hogy a központi bank likviditást biztosítson a reálgazdaság és az állami szféra finanszírozására. Elmondása szerint ugyanakkor a jegybank folytatja a repoügyleteket,

A Román Nemzeti Bank ugyanakkor továbbra is vásárol állampapírokat a másodlagos piacon, ami szintén támogatja a költségvetéshiány és a reálgazdaság finanszírozását.

„Ezektől az intézkedésektől sem várhatunk csodákat, sajnos a válság hatását sehol nem sikerült semlegesíteni a világban, de egyfajta támaszt mégis nyújtanak a vállalatok, a háztartások és az állami szféra számára” – szögezte le Bálint Csaba, kiemelve, hogy ezek a lépések a központi bank pénzügyi és árstabilitási céljaival is összhangban vannak. „Mindeközben a lej-euró árfolyama is relatív stabil maradt, a válság előtti időszakhoz képest kevesebb mint egy százalékponttal mozdult el, miközben például Lengyelországban vagy Magyarországon 5–7 százalékos mozgások voltak” – vont párhuzamot Bálint Csaba.