
A dánosi alagút a leghosszabb, ami az elmúlt harminc évben épült Romániában
Fotó: CFR
Átadta a forgalomnak a román vasúti társaság a Segesvár és Koslárd között épülő sínpálya egy rövid szakaszát, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Elkészült a rendszerváltás után épült leghosszabb alagút is.
2018. július 26., 14:442018. július 26., 14:44
2018. július 26., 18:072018. július 26., 18:07
Nagyszabású beruházás részleges megvalósításáról számolt be a román vasúti társaság (CFR) infrastruktúráért felelős részlege, amely az elmúlt harminc évben először fektetett le új pályaszakaszt az országban. Ennek köszönhetően két napja új, „kiegyenesített” sínpáron közlekednek a vonatok a Segesvár és a szomszédos Dános település közötti öt kilométeres távon.
A korszerűsítésnek köszönhetően a személyvonatok elérhetik az óránkénti 160 kilométeres sebességet is, a tehervonatok pedig százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, ami romániai szinten csúcsnak számítana. A fölösleges kanyarok felszámolására az építőnek két új alagutat kellett fúrnia: Segesváron egy 400 méter, Dánoson pedig egy mintegy 969 méter hosszú létesítményt. Ugyanakkor a Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé építettek egy új, 135 méteres vasúti hidat. A Segesvár környéki munkálatok elvégzésével a száz kilométeres szakaszt mintegy 94 százalékban sikerült befejezni.
A Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé épült 135 méter hosszú vasúti híd
Fotó: CFR
Miközben a vasúti társaság úgy mutatja be a beruházást, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első romániai vasúti beruházását, ehhez képest mindössze a régi nyomvonal enyhe korrigálásáról van szó. Az országban az elmúlt száz év alatt mindössze két új nyomvonalat alakítottak ki: a Beszterce-Naszód megyei Szálva és a történelmi Máramarosban fekvő Visó közötti 45 kilométeres, valamint az Olténiát Erdéllyel összekötő, Bumbeşti és Livezeni közötti 31 kilométeres szakaszt. Különben a Segesvár és Dános közötti, frissen átadott pár kilométeres szakasz négy éven keresztül épült.
Erdélyben az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam eszközölte a második bécsi döntést követően, 1941/42-ben. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce-vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos és nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évet tartott. Mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban. Csupán a munkálatok előkészítéséhez hatvan hidat és 52 kilométer közutat kellett újraépíteni, illetve 15 kilométernyi új utat kialakítani. Szeretfalva és Déda között a vonat harminc hídon, négy völgyhídon, huszonegy alul- és fölüljárón és két alagúton halad át.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!