
A dánosi alagút a leghosszabb, ami az elmúlt harminc évben épült Romániában
Fotó: CFR
Átadta a forgalomnak a román vasúti társaság a Segesvár és Koslárd között épülő sínpálya egy rövid szakaszát, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Elkészült a rendszerváltás után épült leghosszabb alagút is.
2018. július 26., 14:442018. július 26., 14:44
2018. július 26., 18:072018. július 26., 18:07
Nagyszabású beruházás részleges megvalósításáról számolt be a román vasúti társaság (CFR) infrastruktúráért felelős részlege, amely az elmúlt harminc évben először fektetett le új pályaszakaszt az országban. Ennek köszönhetően két napja új, „kiegyenesített” sínpáron közlekednek a vonatok a Segesvár és a szomszédos Dános település közötti öt kilométeres távon.
A korszerűsítésnek köszönhetően a személyvonatok elérhetik az óránkénti 160 kilométeres sebességet is, a tehervonatok pedig százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, ami romániai szinten csúcsnak számítana. A fölösleges kanyarok felszámolására az építőnek két új alagutat kellett fúrnia: Segesváron egy 400 méter, Dánoson pedig egy mintegy 969 méter hosszú létesítményt. Ugyanakkor a Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé építettek egy új, 135 méteres vasúti hidat. A Segesvár környéki munkálatok elvégzésével a száz kilométeres szakaszt mintegy 94 százalékban sikerült befejezni.
A Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé épült 135 méter hosszú vasúti híd
Fotó: CFR
Miközben a vasúti társaság úgy mutatja be a beruházást, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első romániai vasúti beruházását, ehhez képest mindössze a régi nyomvonal enyhe korrigálásáról van szó. Az országban az elmúlt száz év alatt mindössze két új nyomvonalat alakítottak ki: a Beszterce-Naszód megyei Szálva és a történelmi Máramarosban fekvő Visó közötti 45 kilométeres, valamint az Olténiát Erdéllyel összekötő, Bumbeşti és Livezeni közötti 31 kilométeres szakaszt. Különben a Segesvár és Dános közötti, frissen átadott pár kilométeres szakasz négy éven keresztül épült.
Erdélyben az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam eszközölte a második bécsi döntést követően, 1941/42-ben. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce-vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos és nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évet tartott. Mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban. Csupán a munkálatok előkészítéséhez hatvan hidat és 52 kilométer közutat kellett újraépíteni, illetve 15 kilométernyi új utat kialakítani. Szeretfalva és Déda között a vonat harminc hídon, négy völgyhídon, huszonegy alul- és fölüljárón és két alagúton halad át.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!