Számlaháború. Az Európai Bizottságon múlik, hogy mekkora lesz jövőre a villanyszámlánk
Fotó: Pinti Attila
Akár 20 százalékos drágulást eredményezhet, ha január elsejétől megtörténik a villamos energia árliberalizációja. A bukaresti kormány ennek úgy próbálja elejét venni, hogy lépcsőzetesen valósítja meg az árliberalizációt. Erről javában zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, akárcsak a földgáz árszabályozásáról.
2019. szeptember 16., 08:092019. szeptember 16., 08:09
Lépcsőzetes árliberalizációt javasol a román kormány az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, hiszen ha azonnal felszabadítják a piacot, az drasztikus áremelkedést eredményezne. Mint Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a múlt héten videokonferencián egyeztettek az Európai Bizottsággal, ahol tulajdonképpen a földgáz 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozása volt napirenden, ám a brüsszeli testület képviselői a villamos energia ügyét is felhozták.
Gyakorlatilag a földgáz és a villamos energia esetében is ugyanaz a helyzet, a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak érvényben, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat – mutatott rá a hatóság alelnöke. A parlament ipari bizottsága viszont már megszavazta a 114-es kormányrendelet eltörlését, és amennyiben ezt a parlament valóban meglépi, attól a pillanattól vagy
Ennek a kivédésére keresik a kompromisszumos megoldást, és javasolják a lépcsőzetes liberalizációt – mondta Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a villamos energia esetében az Európai Bizottsággal szemben nincs kötelezettség, az ország nem kapott felszólítást vagy indoklással ellátott véleményt, mint a földgáz esetében, ennek ellenére mind a két téma napirendre került. A kormány a földgáz és a villamos energia árának lépcsőzetes felszabadítását javasolta a videokonferencián.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, a javaslatot az EB tagjai elsőre jól fogadták, bár véleményt nem nyilvánítottak, nem bólintottak rá, hiszen nem voltak felhatalmazva, hogy az egyeztetéseket lezárják. Így ezen a héten a kormány javaslatait írásban küldik el a brüsszeli testületnek, s várják a hivatalos választ, majd annak a függvényében kezdik el a procedúrát.
A kormány vállalta, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítja a törvényt a földgáz és a villamos energia árára vonatkozóan, lépcsőzetesen szabadítanák fel a piacot, 2020. január 1., július 1., illetve 2021. január 1. lennének a határidők, és végül 2021. július 1-től liberalizálnák teljes mértékben a piacot. A hatóság alelnöke hangsúlyozta, egyelőre konkrétumok nincsenek,ha az EB rábólint az elvi mechanizmusra, akkor kezdenek számolni, megvizsgálják, hogy ezek az intézkedések pontosan milyen hatással vannak a fogyasztókra és a termelőkre, ez alapján döntik el, hogy hány százalékot engednek egy-egy lépcső során. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, hogy
ezért akarnak ettől „szabadulni”.
A négy nagy romániai elektromos energiaszolgáltató közben arra figyelmeztet, hogy ha hirtelen felszabadítják az árakat, az 20 százalékos drágítást jelenthet a háztartási fogyasztóknak, hiszen a szabadpiacon sokkal nagyobb az ár, mint a szabályozott. Ez szintén a 114-es kormányhatározat eredménye, hiszen a termelők ezzel kompenzálták a szabályozott árakat. Hogy a drasztikus áremelkedést elkerüljék, a forgalmazók szintén a lépcsőzetes, másfél éves határidővel számoló liberalizálást javasolják. Ha ezt az Európai Bizottság nem hagyja jóvá, hangsúlyos és drasztikus áremelkedésre lehet számítani, amely a legérzékenyebb végső felhasználót, a lakosságot sújtja. Románia évek óta próbálkozik, de még nem sikerült kidolgozni egy támogatási mechanizmust számukra – figyelmeztetnek a forgalmazók.
Fokozatosságra törekednek. Az energiaárak liberalizációjáról tárgyal a bukaresti kormány az Európai Bizottsággal
Az Energiaszolgáltató Vállalatok Szövetsége (ACUE), amelynek a négy nagy szolgáltató a tagja, levélben hívta fel a kormány figyelmét a következményekre, az ár hirtelen felszabadításának veszélyeire. Meglátásuk szerint
Számításaik szerint, ha az árakat liberalizálják, 2020-ban az elektromos energia nagybani felvásárlási ára 300 lej lenne megawattóránként, miközben a szabályozott ár 200 lej volt, tehát ez 50 százalékos drágulást jelent, ugyanakkor ez a végső fogyasztókra nézve 20 százalékos áremelkedést eredményezne.
A drágulás mind a 6,55 millió háztartási fogyasztót érintené, aki jelenleg szabályozott áron kapja az áramot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!