Számlaháború. Az Európai Bizottságon múlik, hogy mekkora lesz jövőre a villanyszámlánk
Fotó: Pinti Attila
Akár 20 százalékos drágulást eredményezhet, ha január elsejétől megtörténik a villamos energia árliberalizációja. A bukaresti kormány ennek úgy próbálja elejét venni, hogy lépcsőzetesen valósítja meg az árliberalizációt. Erről javában zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, akárcsak a földgáz árszabályozásáról.
2019. szeptember 16., 08:092019. szeptember 16., 08:09
Lépcsőzetes árliberalizációt javasol a román kormány az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, hiszen ha azonnal felszabadítják a piacot, az drasztikus áremelkedést eredményezne. Mint Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a múlt héten videokonferencián egyeztettek az Európai Bizottsággal, ahol tulajdonképpen a földgáz 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben előírt árszabályozása volt napirenden, ám a brüsszeli testület képviselői a villamos energia ügyét is felhozták.
Gyakorlatilag a földgáz és a villamos energia esetében is ugyanaz a helyzet, a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak érvényben, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat – mutatott rá a hatóság alelnöke. A parlament ipari bizottsága viszont már megszavazta a 114-es kormányrendelet eltörlését, és amennyiben ezt a parlament valóban meglépi, attól a pillanattól vagy
Ennek a kivédésére keresik a kompromisszumos megoldást, és javasolják a lépcsőzetes liberalizációt – mondta Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a villamos energia esetében az Európai Bizottsággal szemben nincs kötelezettség, az ország nem kapott felszólítást vagy indoklással ellátott véleményt, mint a földgáz esetében, ennek ellenére mind a két téma napirendre került. A kormány a földgáz és a villamos energia árának lépcsőzetes felszabadítását javasolta a videokonferencián.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, a javaslatot az EB tagjai elsőre jól fogadták, bár véleményt nem nyilvánítottak, nem bólintottak rá, hiszen nem voltak felhatalmazva, hogy az egyeztetéseket lezárják. Így ezen a héten a kormány javaslatait írásban küldik el a brüsszeli testületnek, s várják a hivatalos választ, majd annak a függvényében kezdik el a procedúrát.
A kormány vállalta, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítja a törvényt a földgáz és a villamos energia árára vonatkozóan, lépcsőzetesen szabadítanák fel a piacot, 2020. január 1., július 1., illetve 2021. január 1. lennének a határidők, és végül 2021. július 1-től liberalizálnák teljes mértékben a piacot. A hatóság alelnöke hangsúlyozta, egyelőre konkrétumok nincsenek,ha az EB rábólint az elvi mechanizmusra, akkor kezdenek számolni, megvizsgálják, hogy ezek az intézkedések pontosan milyen hatással vannak a fogyasztókra és a termelőkre, ez alapján döntik el, hogy hány százalékot engednek egy-egy lépcső során. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, hogy
ezért akarnak ettől „szabadulni”.
A négy nagy romániai elektromos energiaszolgáltató közben arra figyelmeztet, hogy ha hirtelen felszabadítják az árakat, az 20 százalékos drágítást jelenthet a háztartási fogyasztóknak, hiszen a szabadpiacon sokkal nagyobb az ár, mint a szabályozott. Ez szintén a 114-es kormányhatározat eredménye, hiszen a termelők ezzel kompenzálták a szabályozott árakat. Hogy a drasztikus áremelkedést elkerüljék, a forgalmazók szintén a lépcsőzetes, másfél éves határidővel számoló liberalizálást javasolják. Ha ezt az Európai Bizottság nem hagyja jóvá, hangsúlyos és drasztikus áremelkedésre lehet számítani, amely a legérzékenyebb végső felhasználót, a lakosságot sújtja. Románia évek óta próbálkozik, de még nem sikerült kidolgozni egy támogatási mechanizmust számukra – figyelmeztetnek a forgalmazók.
Fokozatosságra törekednek. Az energiaárak liberalizációjáról tárgyal a bukaresti kormány az Európai Bizottsággal
Az Energiaszolgáltató Vállalatok Szövetsége (ACUE), amelynek a négy nagy szolgáltató a tagja, levélben hívta fel a kormány figyelmét a következményekre, az ár hirtelen felszabadításának veszélyeire. Meglátásuk szerint
Számításaik szerint, ha az árakat liberalizálják, 2020-ban az elektromos energia nagybani felvásárlási ára 300 lej lenne megawattóránként, miközben a szabályozott ár 200 lej volt, tehát ez 50 százalékos drágulást jelent, ugyanakkor ez a végső fogyasztókra nézve 20 százalékos áremelkedést eredményezne.
A drágulás mind a 6,55 millió háztartási fogyasztót érintené, aki jelenleg szabályozott áron kapja az áramot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!