Felfelé kúsznak az árak. Egy hónap múlva már minden valószínűség szerint drágábban vásároljuk meg a mindennapi kenyerünket
Fotó: Haáz Vince
Romániában és Magyarországon hiába megfelelő minőségű a búzatermés, ha máshol nem az: nálunk is óhatatlanul drágul a kenyér, ugyanis az árakat főként a világpiaci trendek alakítják. Az energia és a munkaerő drágulása is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy jövő hónapban már több pénzt kell lepengetnünk a kenyérért. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség vezetője 10 százalékos áremelkedést vetít előre.
2021. augusztus 19., 19:112021. augusztus 19., 19:11
A világpiacon növekvő búza- és lisztár, a Romániában egyre dráguló energia és munkaerő elkerülhetetlenül a kenyér árának emeléséhez vezet. „Szeptember 15-étől meg kell emelni a kenyér árát, különben az még az előállítási költségeket sem fedezi” – erősítette meg a Krónika megkeresésére az egyre többször és egyre több irányból elhangzó kijelentést Diószegi László, a nevét viselő, termékeivel Erdély több városában is jelen levő székelyföldi pékség tulajdonosa. Kifejtette,
„Húztuk, ameddig lehetett, közel két éve nem emeltük az árakat, ám mostanra már minden drasztikusan megdrágult, nemcsak a liszt, hanem az energia és a munkaerő is, így már elkerülhetetlen a drágítás” – fogalmazta meg a vállalkozó.
Számításai szerint a romániai sütőiparban szeptembertől átlag 10 százalékos áremelkedés várható, a kisebb pékségek kénytelenek lesznek még ennél is többet drágítani, hogy megtérüljenek a költségeik. Diószegi László azt mondja, nála szeptember közepétől 10 százalékkal lesz drágább a kenyér, ami azt jelenti, hogy a jelenleg 5,50 lejes egy kilogrammos kenyér 6 lejbe fog kerülni.
A vállalkozó rámutatott: a búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés.
– jegyezte meg a szakember.
Néhány nappal korábban amúgy Adrian Oros mezőgazdasági miniszter is hasonlóképpen magyarázta a kenyér drágulását. Felidézte, hogy tavaly az aszály miatt Romániában 40 százalékkal kisebb lett a búzatermés, ennek ellenére az árak nem ugrottak meg, elenyésző volt a drágulás. „A kenyér, a búza árát a világpiac határozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi veszteségeiket, mert drágult a búza. Ugyanakkor Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél tarolt az aszály, így világszinten kevesebb a termés.
– jelentette ki az agrártárca vezetője is.
Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Várhatóan szeptember közepétől nő a mindennapi betevő ára
Fotó: Pinti Attila
Amúgy miközben Románia néhány évvel ezelőtt még a világelső volt az egy főre eső évi átlag kenyérfogyasztás terén, ez azóta megváltozott – mutatott rá a kenyérfogyasztási szokások alakulását firtató kérdésünkre Diószegi László. Felidézte: évekkel ezelőtt 125 kilogramm volt az országban az egy főre eső évi kenyérfogyasztás, míg a nyugati országokban akkor ennek felét sem érte el, évi 50–60 kilogramm körül alakult az átlag. „A nyugati irányzatok, a divat begyűrűzik hozzánk is, sokan az egészséges életmód alatt azt értik, hogy elhagyják a kenyeret, a szénhidrátot, holott téves felfogás, hogy a kenyér egészségtelen” – mondta a székelyföldi vállalkozó.
Ugyanakkor Diószegi László elmondása szerint pékségenként változik, hogy ez miként csapódik le a forgalomban. Az általa alapított pékség forgalma például nem esett vissza, mert figyelnek arra, hogy ha valamivel kevesebb kenyér fogy, más termékekkel rukkolnak elő. Idén kora tavasszal vezették be, hogy az üzleteikben, a partnerboltokban helyben sütik a pékárut, ezzel megnőtt ezek iránt a kereslet.
„A pékségeknek a fogyasztói szokásokhoz kell igazodniuk, folyamatosan újabb és újabb terméket kell bevezetni. Ez azzal jár, hogy néhány korábban gyártott kenyér kikerül a kínálatból, hiszen nem lehet 200–300 terméket megtartani, az felborítaná a gyártási folyamatot. Egy új kenyér egy-két évig újdonságnak számít, keresik, kóstolják, majd kipróbálnak valami még újabbat, ezért történik az, hogy a pékségek cserélik a termékeket” – részletezte a vállalkozó. Tapasztalatai szerint
„Ha tíz évvel ezelőtt a székelyföldi pékségek 95 százalékban pityókás, hagyományos kenyeret sütöttek, ma ez már 75–80 százalékra esett vissza. Minden ötödik vásárló rozs-, teljes kiőrlésű, Graham- vagy éppen tönkölykenyeret szeretne” – mondta Diószegi László.
Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy a pékségek még mindig szakemberhiánnyal küzdenek, ezért sok nagyobb vállalkozás automatizálja a folyamatot. „Így már nem pékmesterre, hanem informatikusra van szükségük, aki beállítja számítógépen a receptet, és potyognak a kenyerek, még úgy is reklámozzák, hogy emberi kéz nem érintette. Nálunk továbbra is a hagyományos módszert követjük, kézzel virgolunk, lapáttal kemencézünk, fával fűtjük a kemencét. Én azt vallom, a jó pékmester a lelkét is bedagasztja a kenyérbe” – szögezte le Diószegi László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!