Hirdetés

Elkerülhetetlennek tűnik a kenyér drágulása: több tényező is óhatatlanul a sütőipari termékek árának növekedését eredményezi

Felfelé kúsznak az árak. Egy hónap múlva már minden valószínűség szerint drágábban vásároljuk meg a mindennapi kenyerünket •  Fotó: Haáz Vince

Felfelé kúsznak az árak. Egy hónap múlva már minden valószínűség szerint drágábban vásároljuk meg a mindennapi kenyerünket

Fotó: Haáz Vince

Romániában és Magyarországon hiába megfelelő minőségű a búzatermés, ha máshol nem az: nálunk is óhatatlanul drágul a kenyér, ugyanis az árakat főként a világpiaci trendek alakítják. Az energia és a munkaerő drágulása is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy jövő hónapban már több pénzt kell lepengetnünk a kenyérért. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség vezetője 10 százalékos áremelkedést vetít előre.

Bíró Blanka

2021. augusztus 19., 19:112021. augusztus 19., 19:11

A világpiacon növekvő bú­za- és lisztár, a Romániában egyre dráguló energia és munkaerő elkerülhetetlenül a kenyér árának emeléséhez vezet. „Szeptember 15-étől meg kell emelni a kenyér árát, különben az még az előállítási költségeket sem fedezi” – erősítette meg a Krónika megkeresésére az egyre többször és egyre több irányból elhangzó kijelentést Diószegi László, a nevét viselő, termékeivel Erdély több városában is jelen levő székelyföldi pékség tulajdonosa. Kifejtette,

idén már három alkalommal drágult a liszt, és szeptember 13-tól egy újabb, nagyobb mértékű áremelést jelentettek be.

Hirdetés

„Húztuk, ameddig lehetett, közel két éve nem emeltük az árakat, ám mostanra már minden drasztikusan megdrágult, nemcsak a liszt, hanem az energia és a munkaerő is, így már elkerülhetetlen a drágítás” – fogalmazta meg a vállalkozó.

Számításai szerint a romániai sütőiparban szeptembertől átlag 10 százalékos áremelkedés várható, a kisebb pékségek kénytelenek lesznek még ennél is többet drágítani, hogy megtérüljenek a költségeik. Diószegi László azt mondja, nála szeptember közepétől 10 százalékkal lesz drágább a kenyér, ami azt jelenti, hogy a jelenleg 5,50 lejes egy kilogrammos kenyér 6 lejbe fog kerülni.

A világpiac alakítja az árakat

A vállalkozó rámutatott: a búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés.

Idézet
Romániában és Magyarországon lehet megfelelő a minőség, ha máshol nem az, növekszik a kereslet, és az eladók növelik az árakat, ez a teljes piacra begyűrűzik”

– jegyezte meg a szakember.

Néhány nappal korábban amúgy Adrian Oros mezőgazdasági miniszter is hasonlóképpen magyarázta a kenyér drágulását. Felidézte, hogy tavaly az aszály miatt Romániában 40 százalékkal kisebb lett a búzatermés, ennek ellenére az árak nem ugrottak meg, elenyésző volt a drágulás. „A kenyér, a búza árát a világpiac határozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi veszteségeiket, mert drágult a búza. Ugyanakkor Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél tarolt az aszály, így világszinten kevesebb a termés.

Idézet
Aratáskor általában csökken a búza ára, idén ez nem történt meg. Ugyanakkor nagyobbak az energia- és a munkaerőköltségek, mindez a kenyér drágulásához vezet”

– jelentette ki az agrártárca vezetője is.

Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Várhatóan szeptember közepétől nő a mindennapi betevő ára •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Várhatóan szeptember közepétől nő a mindennapi betevő ára

Fotó: Pinti Attila

Csökken a kenyérfogyasztás, több pékáru fogy

Amúgy miközben Románia néhány évvel ezelőtt még a világelső volt az egy főre eső évi átlag kenyérfogyasztás terén, ez azóta megváltozott – mutatott rá a kenyérfogyasztási szokások alakulását firtató kérdésünkre Diószegi László. Felidézte: évekkel ezelőtt 125 kilogramm volt az országban az egy főre eső évi kenyérfogyasztás, míg a nyugati országokban akkor ennek felét sem érte el, évi 50–60 kilogramm körül alakult az átlag. „A nyugati irányzatok, a divat begyűrűzik hozzánk is, sokan az egészséges életmód alatt azt értik, hogy elhagyják a kenyeret, a szénhidrátot, holott téves felfogás, hogy a kenyér egészségtelen” – mondta a székelyföldi vállalkozó.

Jelenleg Romániában mintegy évi 95 kilogramm kenyeret fogyaszt átlagosan egy személy, és a kenyérfogyasztás világszerte csökken.

Ugyanakkor Diószegi László elmondása szerint pékségenként változik, hogy ez miként csapódik le a forgalomban. Az általa alapított pékség forgalma például nem esett vissza, mert figyelnek arra, hogy ha valamivel kevesebb kenyér fogy, más termékekkel rukkolnak elő. Idén kora tavasszal vezették be, hogy az üzleteikben, a partnerboltokban helyben sütik a pék­árut, ezzel megnőtt ezek iránt a kereslet.

„A pékségeknek a fogyasztói szokásokhoz kell igazodniuk, folyamatosan újabb és újabb terméket kell bevezetni. Ez azzal jár, hogy néhány korábban gyártott kenyér kikerül a kínálatból, hiszen nem lehet 200–300 terméket megtartani, az felborítaná a gyártási folyamatot. Egy új kenyér egy-két évig újdonságnak számít, keresik, kóstolják, majd kipróbálnak valami még újabbat, ezért történik az, hogy a pékségek cserélik a termékeket” – részletezte a vállalkozó. Tapasztalatai szerint

a Székelyföldön különben még mindig a hagyományos, pityókás házikenyér vezeti a listát, de az évek során valamelyest csökkent a népszerűsége.

„Ha tíz évvel ezelőtt a székelyföldi pékségek 95 százalékban pityókás, hagyományos kenyeret sütöttek, ma ez már 75–80 százalékra esett vissza. Minden ötödik vásárló rozs-, teljes kiőrlésű, Graham- vagy éppen tönkölykenyeret szeretne” – mondta Diószegi László.

Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy a pékségek még mindig szakemberhiánnyal küzdenek, ezért sok nagyobb vállalkozás automatizálja a folyamatot. „Így már nem pékmesterre, hanem informatikusra van szükségük, aki beállítja számítógépen a receptet, és potyognak a kenyerek, még úgy is reklámozzák, hogy emberi kéz nem érintette. Nálunk továbbra is a hagyományos módszert követjük, kézzel virgolunk, lapáttal kemencézünk, fával fűtjük a kemencét. Én azt vallom, a jó pékmester a lelkét is bedagasztja a kenyérbe” – szögezte le Diószegi László.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára

Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.

Az államfő szerint az EU-Mercosur megállapodás nagy lehetőséget jelent a román autóipar számára
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak

Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak
2026. január 23., péntek

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag

Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag
2026. január 23., péntek

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat

Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban

A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban
2026. január 23., péntek

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól
2026. január 22., csütörtök

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére

Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt

Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt
2026. január 22., csütörtök

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak
2026. január 22., csütörtök

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár
Hirdetés
Hirdetés