Felfelé kúsznak az árak. Egy hónap múlva már minden valószínűség szerint drágábban vásároljuk meg a mindennapi kenyerünket
Fotó: Haáz Vince
Romániában és Magyarországon hiába megfelelő minőségű a búzatermés, ha máshol nem az: nálunk is óhatatlanul drágul a kenyér, ugyanis az árakat főként a világpiaci trendek alakítják. Az energia és a munkaerő drágulása is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy jövő hónapban már több pénzt kell lepengetnünk a kenyérért. Diószegi László, a nevét viselő székelyföldi pékség vezetője 10 százalékos áremelkedést vetít előre.
2021. augusztus 19., 19:112021. augusztus 19., 19:11
A világpiacon növekvő búza- és lisztár, a Romániában egyre dráguló energia és munkaerő elkerülhetetlenül a kenyér árának emeléséhez vezet. „Szeptember 15-étől meg kell emelni a kenyér árát, különben az még az előállítási költségeket sem fedezi” – erősítette meg a Krónika megkeresésére az egyre többször és egyre több irányból elhangzó kijelentést Diószegi László, a nevét viselő, termékeivel Erdély több városában is jelen levő székelyföldi pékség tulajdonosa. Kifejtette,
„Húztuk, ameddig lehetett, közel két éve nem emeltük az árakat, ám mostanra már minden drasztikusan megdrágult, nemcsak a liszt, hanem az energia és a munkaerő is, így már elkerülhetetlen a drágítás” – fogalmazta meg a vállalkozó.
Számításai szerint a romániai sütőiparban szeptembertől átlag 10 százalékos áremelkedés várható, a kisebb pékségek kénytelenek lesznek még ennél is többet drágítani, hogy megtérüljenek a költségeik. Diószegi László azt mondja, nála szeptember közepétől 10 százalékkal lesz drágább a kenyér, ami azt jelenti, hogy a jelenleg 5,50 lejes egy kilogrammos kenyér 6 lejbe fog kerülni.
A vállalkozó rámutatott: a búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés.
– jegyezte meg a szakember.
Néhány nappal korábban amúgy Adrian Oros mezőgazdasági miniszter is hasonlóképpen magyarázta a kenyér drágulását. Felidézte, hogy tavaly az aszály miatt Romániában 40 százalékkal kisebb lett a búzatermés, ennek ellenére az árak nem ugrottak meg, elenyésző volt a drágulás. „A kenyér, a búza árát a világpiac határozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi veszteségeiket, mert drágult a búza. Ugyanakkor Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél tarolt az aszály, így világszinten kevesebb a termés.
– jelentette ki az agrártárca vezetője is.
Mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Várhatóan szeptember közepétől nő a mindennapi betevő ára
Fotó: Pinti Attila
Amúgy miközben Románia néhány évvel ezelőtt még a világelső volt az egy főre eső évi átlag kenyérfogyasztás terén, ez azóta megváltozott – mutatott rá a kenyérfogyasztási szokások alakulását firtató kérdésünkre Diószegi László. Felidézte: évekkel ezelőtt 125 kilogramm volt az országban az egy főre eső évi kenyérfogyasztás, míg a nyugati országokban akkor ennek felét sem érte el, évi 50–60 kilogramm körül alakult az átlag. „A nyugati irányzatok, a divat begyűrűzik hozzánk is, sokan az egészséges életmód alatt azt értik, hogy elhagyják a kenyeret, a szénhidrátot, holott téves felfogás, hogy a kenyér egészségtelen” – mondta a székelyföldi vállalkozó.
Ugyanakkor Diószegi László elmondása szerint pékségenként változik, hogy ez miként csapódik le a forgalomban. Az általa alapított pékség forgalma például nem esett vissza, mert figyelnek arra, hogy ha valamivel kevesebb kenyér fogy, más termékekkel rukkolnak elő. Idén kora tavasszal vezették be, hogy az üzleteikben, a partnerboltokban helyben sütik a pékárut, ezzel megnőtt ezek iránt a kereslet.
„A pékségeknek a fogyasztói szokásokhoz kell igazodniuk, folyamatosan újabb és újabb terméket kell bevezetni. Ez azzal jár, hogy néhány korábban gyártott kenyér kikerül a kínálatból, hiszen nem lehet 200–300 terméket megtartani, az felborítaná a gyártási folyamatot. Egy új kenyér egy-két évig újdonságnak számít, keresik, kóstolják, majd kipróbálnak valami még újabbat, ezért történik az, hogy a pékségek cserélik a termékeket” – részletezte a vállalkozó. Tapasztalatai szerint
„Ha tíz évvel ezelőtt a székelyföldi pékségek 95 százalékban pityókás, hagyományos kenyeret sütöttek, ma ez már 75–80 százalékra esett vissza. Minden ötödik vásárló rozs-, teljes kiőrlésű, Graham- vagy éppen tönkölykenyeret szeretne” – mondta Diószegi László.
Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy a pékségek még mindig szakemberhiánnyal küzdenek, ezért sok nagyobb vállalkozás automatizálja a folyamatot. „Így már nem pékmesterre, hanem informatikusra van szükségük, aki beállítja számítógépen a receptet, és potyognak a kenyerek, még úgy is reklámozzák, hogy emberi kéz nem érintette. Nálunk továbbra is a hagyományos módszert követjük, kézzel virgolunk, lapáttal kemencézünk, fával fűtjük a kemencét. Én azt vallom, a jó pékmester a lelkét is bedagasztja a kenyérbe” – szögezte le Diószegi László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!