Fotó: Gábos Albin
Nincs más választás, növelni kell a román államkassza bevételeit, és a begyűjtés hatékonyságának növelése mellett elkerülhetetlen bizonyos adók megemelése is – vallja egybehangzóan a Krónika által megkérdezett RMDSZ-es szakpolitikus és a gazdasági elemző.
2022. július 06., 08:082022. július 06., 08:08
2022. július 06., 10:122022. július 06., 10:12
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól. A hétfő este közvitára bocsátott jogszabályjavaslat egyebek mellett megemeli a cukros üdítők áfáját, a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját vagy az osztalékból származó jövedelem adóját, felszámolja az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kedvezmények egy részét, és a mikrovállalkozásokra is új szabályokat ír elő.
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól.
„Részben elégedett az RMDSZ az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, de szolidáris a kormánykoalíció döntésével” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán képviselő. A szövetség gazdasági szakpolitikusa kifejtette, javaslataik egy része meghallgatásra talált, de egy része nem, vagy csak részben. Mint részletezte, a kormánykoalíció egyetlen pártja sem tudta saját javaslatait teljes mértékben elfogadtatni: a szociáldemokraták progresszív adózást szerettek volna, ám megmaradt az egységes adókulcs, a liberálisok nem támogattak semmilyen szintű beavatkozást a vállalkozói szférába, végül ők is tettek engedményeket. Ugyanígy az RMDSZ által támogatott szolidaritási adót, majd annak alternatívájaként javasolt viharadót sem sikerült átvinni a koalíción. „Vegyes a kép, de mindenki szolidáris ezzel a megoldással” – szögezte le Miklós Zoltán.
Sarc a bevételekért és az egészségért. Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk többek között azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőket
Fotó: Pinti Attila
Azzal érvelt, hogy amíg a becsületes munkát 10 százalékos személyi jövedelemadóval sújtják, nem méltányos, hogy jelenleg 66 750 lejes határig mindössze 1 százalékos a szerencsejátékból származó nyereség adója, sőt ha valaki több ízben nyer, az összegek nem is adódnak össze. Ugyanakkor a szerencsejátékokat működtető cégeket – kaszinókat, játékbarlangokat – is többletadóval sújtják, a rulettasztalok, félkarú rablók, nyerőgépek éves engedélyeztetési díjai augusztus 1-től várhatóan 40 százalékkal növekednek.
– fejtette ki Miklós Zoltán. Ismételten aláhúzta: nagyon fontosnak tartja az adóbehajtás hatékonyságának emelését, hiszen az nem lenne rendben, hogy emelik az adókat, de közben továbbra is képtelenek begyűjteni.
„Az Országos Adóhatóság (ANAF) szintjén ezért történtek változtatások. Az e-számlázás, az e-szállítás, a kasszagépek összekötése az adóhatóság rendszerével mind azt a célt szolgálja, hogy felszínre hozzák a szürkegazdaságot” – sorolta a képviselő. Közölte: a számítások szerint a hatékonyabb behajtásból GDP-arányosan 0,5–1 százalékos pluszjövedelme lehet az államnak, s az adótörvénykönyv módosításaival további 1 százalékos pluszbevételre tehet szert.
A jelenleginél lényegesen nagyobb adót fizettetnének a nyertesekkel
Fotó: Pixabay.com
„A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság többször is megfogalmazta, hogy a romániai adórendszerben sok a kiskapu, a felmentés, és ezeket el kell törölni. Ezek ajánlások voltak, de a PNRR bizonyos elemeket kötelezővé tett, például, hogy a mikrovállalatok adórendszerét 2022 végéig át kell gondolni, az építkezésben érvényes kedvezményeket menedékesen kivezető jogszabályt 2025 márciusáig kell elfogadni, 2025 vége a határidő a fiskális jövedelmek GDP-arányosan 2,5 százalékpontos növelésére is. Ezzel a csomaggal a kötelezettségek nagy részét kipipáljuk” – összegzett a szakpolitikus.
„A szociális kiadások folyamatosan növekednek, nyilvánvaló, hogy ezeknek bevételi oldalon is fedezete kell hogy legyen, különben nagyon gyorsan rendkívüli mértékben elszáll az államadósság, aminek ráadásul a finanszírozása egyre drágább” – értékelte az adóügyi terveket tegnap kérdésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa kifejtette, muszáj megragadni olyan bevételi növekedési lehetőségeket, melyek a lehető legkevésbé torzítják a gazdaságot, viszont szavatolnak pluszbevételeket az államkasszának.
Ezek negatív externáliák a gazdaságra nézve, mert miközben gyakorlatilag a tárdadalom összes tagja arányosan ugyanannyi egészségügyi biztosítást fizet, azok, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőt, alkoholos italokat vagy cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg az életük során,
és nagyobb valószínűséggel veszik majd igénybe az amúgy mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi szolgáltatásokat. Épp az a lényeg a negatív externáliák adózásánál, hogy ha valaki vesz egy doboz cigarettát, annak árában megfizeti a későbbi többletegészségügyi szolgáltatást is, amit esetleg igénybe kell vennie” – magyarázta Rácz Béla Gergely.
Arra is rámutatott, hogy ezek a termékek nemcsak azok számára károsak, akik fogyasztják, hanem a társadalom többi tagjára nézve is, hiszen a saját rossz döntéseik következményeként lekötik az egészségügyi szolgáltatások egy részét.
„Ebből a megközelítésből ezek a többletadózások elfogadhatóak, ez nem egy elhibázott döntés, hiszen remélhetőleg majd kevesebb fogy ezekből a termékekből, és az mindenkinek jó” – fogalmazott a kolozsvári tanácsos.
A mikrovállalkozások adózásának módosítása, az osztalékadó növelése viszont már véleménye szerint kényesebb kérdés, mert a romániai vállalatok túlnyomó többsége mikro- vagy kisvállalkozás, melyek a leginkább megszenvedik a gazdasági ciklusok változását.
– részletezte a közgazdász. Leszögezte, az adótörvénykönyvhöz hozzá kell nyúlni valamilyen mértékben, nincs más választás, mert pluszbevételekre szükség van.
A jövedelem után adót kell fizetni, fejtette ki Klaus Iohannis elnök kedden arra a kérdésre, hogy miként kommentálja az országos adóhatóság (ANAF) bejelentését, miszerint ellenőrzik az otthon magánórákat adó tanárokat.
Ugyanakkor Rácz Béla Gergely rámutatott, évek óta hiányérzete van, mert a parametrikus változtatások mellett paradigmatikus kérdéseket is meg kellene válaszolnia a kormánynak, még mindig bizonytalan, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat. „Az adókulcsokon, a törvénycikkelyeken lehet változtatni, de ezzel párhuzamosan sokkal nagyobb nyomatékkal jelen kellene hogy legyen a begyűjtés hatékonysága, ám ez általában csak szándék szintjén fogalmazódik meg, például az áfabehajtásban Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unióban” – irányította rá a figyelmet a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!