Fotó: Pixabay
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól.
2022. július 05., 09:442022. július 05., 09:44
2022. július 05., 09:512022. július 05., 09:51
A hétfő este közvitára bocsátott jogszabályjavaslat egyebek mellett megemeli a cukros üdítők áfáját, a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját vagy az osztalékból származó jövedelem adóját, felszámolja az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kedvezmények egy részét, és a mikrovállalkozásokra is új szabályokat ír elő.
A módosítások nagy része ugyan csak 2023-tól lép hatályba, amennyiben a kormány változatlan formában fogadja el a törvénytervezetet, de
A főbb módosítások közül kiemelhetjük még, hogy a tervezet szerint 2023. január elsejétől már nem a 9 százalékos általános forgalmi adó (áfa/TVA) vonatkozna a cukros, édesített italokra.
Az éttermek, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nőhet.
Ugyanakkor 600 000 lejben határoznák meg azt az értéket, ameddig a polgárok 5 százalékos áfával vásárolhatnak lakást.
Azt viszont rögzítenék, hogy 2029. december 31-éig 5 százalékos marad a tűzifa áfája.
Több adóemelési intézkedést jelentett be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott arról, hogy a kormánykoalícióban korábban megvitatott döntések közül melyeket támogatják.
Eközben a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra tervezik emelni az osztalék után fizetendő adót.
a kormány a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra tervezi csökkenteni az előző évi jövedelemküszöböt; illetve feltételként szabnák meg, hogy a mikrovállalkozásoknak legyen legalább egy alkalmazottjuk, és ebben az esetben nem alkalmazható a 3 százalékos adókulcs.
Mindenhol a világon nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés – vallja Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
A 3000 lejig terjedő nyereményt 10 százalékkal, a 3000 és 10 000 lej közötti nyereményt 20 százalékkal, a 10 000 lej felettit pedig 40 százalékkal adóztatnák meg.
A tervezet szerint ugyanakkor módosulnak az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményei, a jelenlegi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökken a felső határ, ameddig jár az adókedvezmény, illetve már augusztus 1-jétől megszűnhet a vendéglátóipari cégekre kivetett ágazatspecifikus adó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!