2009. február 03., 09:252009. február 03., 09:25
Az illetékesek már tárgyalnak az Európai Unió képviselőivel egy 7 milliárd eurós hitelről, olyan körülmények között, hogy az országban a gazdasági válság még enyhének mondható – fogalmazott tegnapi lapszámában az osztrák Die Presse. A lap újságírója szerint a románok még nyugodtan reagálnak a válságra, Bukarestben nem voltak a szófiai, vilniusi vagy rigaihoz hasonló tömeges megmozdulások.
„És miért is lenne rendbontás? A legtöbb külföldi beruházót még most is azért dicsérik, hogy milyen nagymértékben járult hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. Eközben a lakosság még mindig örül az elmúlt években tapasztalt bérnövekedésnek” – fogalmaz az osztrák újságíró, aki azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a hatalmon levő demokrata-liberális–szociáldemokrata koalíció a választási kampányban 50 százalékos béremelést ígért az oktatóknak. „Most azonban hallani sem akarnak minderről, Emil Boc kormányfő azt hangoztatja, hogy a fizetések ellenőrizhetetlenné váltak” – emlékeztet a lap.
Az elemző a makrogazdasági mutatókról szólva leszögezi, ahhoz, hogy a költségvetési hiány az idei év végére a jelenlegi 5 százalékról a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára csökkenjen, a kormánynak minden területen takarékoskodnia kell. A spórolás és a megemelt hozzájárulások azonban még nem elégségesek a problémák megoldásához, külföldi hitel nélkül a kormány nem tud boldogulni. Mint a Die Presse vallja, a költségvetésben tátongó űr mellett a Boc-kormánynak azzal is szembesülnie kell, hogy a lej is egyre gyengül.
A lap kitér arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége a múlt héten érkezett Romániába, s egyre bizonyosabb, hogy Magyarország és Lettország mintájára, az országnak pénzügyi segélycsomagra lesz szüksége a válság tűréshatáron belül tartására.
Románia lehet a következő kelet-európai ország, amelyre nagymértékben lesújt a gazdasági válság, a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek romániai látogatása pedig rengeteg találgatásra adott okot nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtóban – fogalmazott tegnapi lapszámában a Handelsblatt is. A németországi gazdasági napilap újságírója szerint az IMF-képviselők ittléte jelzés lehet arra, hogy akárcsak Magyarország és Ukrajna, Románia is több milliárd eurós pénzügyi segélycsomagban részesül.
Az elemző úgy látja, a román gazdaság sem biztos, hogy megússza a recessziót, hisz nemrég az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) a korábban előre jelzett 3 százalékról alig 1 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési kilátásokat. S ha a helyzet tovább romlik, akkor a kilátásokat is tovább rontják.
„Alig egy év alatt drámai mértékben megváltozott a helyzet a kelet-európai országban. 2008-ban a gazdasági növekedés még elérte a 8 százalékot” – szögezi le az újságíró, aki szerint a legsúlyosabb problémát az országban az államháztartási és külkereskedelmi mérleghiány jelenti. További javaslata szerint a Boc-kormánynak idén arra kell koncentrálnia, hogy ellenőrzési alá vonja az egyre növekvő költségvetési hiányt is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok