Egy kis haladék. 2021. április 1-jétől liberalizálják a földgáz árát
Fotó: Pixabay.com
A korábbi riogatásoktól eltérően nem nő hirtelen és drasztikusan a földgáz és a villanyáram ára, miután az Európai Bizottság három hónapot adott arra, hogy a bukaresti kormány kidolgozza a lépcsőzetes árliberalizáció menetrendjét.
2019. október 15., 07:472019. október 15., 07:47
2019. október 15., 07:532019. október 15., 07:53
A földgáz árát 2021. április 1-jétől, a villanyáram árát pedig 2021. július 1-jétől liberalizálják, ezt a forgatókönyvet az Európai Bizottság és a piaci szereplők is elfogadhatónak tartják – jelentette be hétfőn egy szakmai konferencián Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint előadását követően a Krónikának elmondta, az Európai Bizottságtól három hónap haladékot kapott az ország, hogy elfogadjon egy olyan törvényt, ami betartja a szabad piacra vonatkozó európai irányelveket, de a javasolt ütemterv szerint, hogy ezáltal megvédjék a lakosságot a drasztikus drágulástól. Az ANRE alelnöke kiemelte, amikor bemutatták a lépcsőzetes liberalizálás ütemtervét, az EB tagjai jól fogadták. Az írásban elküldött javaslatra tulajdonképpen nem kaptak választ, de az, hogy a három hónapos haladékra rábólintottak, jelzi, hogy nincs ellenükre ez a forgatókönyv.
Közben a szenátus hétfőn már napirendre tűzte a villamos energiáról és gázszolgáltatásról szóló 2012/123-as törvény módosítását, amely tartalmazza a liberalizálás ütemtervét, a módosításról viszont döntő testületként a képviselőház fog majd szavazni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta:
Az ANRE alelnöke pedig abban bízik, hogy a belpolitikai bizonytalanság ellenére határidőre elfogadja a parlament a törvénymódosítást, különben a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságra kerül, és nem valószínű, hogy újabb haladékot kap az ország.
Amint arról beszámoltunk, a kormány lépcsőzetes árliberalizálást javasolt az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, azzal érvelve, hogy
Megnyitják. Az Európai Bizottság és a piaci szereplők szerint sem egészséges hozzáállás, hogy árszabályozással befolyásolják a piaci versenyt
Fotó: Pixabay.com
A földgáz és a villamos energia esetében a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat. Viszont ha a parlament eltörli a 114-es kormányrendeletet, akkor azonnal vagy legkésőbb jövő év elején fel kellene szabadítani a piacot, aminek következményeként megemelkednének az árak a háztartási fogyasztóknak. Ennek kivédésére javasolták a kompromisszumos megoldást, a lépcsőzetes liberalizálást. A kormány különben lépéskényszerbe került, mert a földgáz esetében már indoklással ellátott felszólítást kapott az Európai Bizottságtól, amely nehezményezte, hogy a 114-es rendelet befolyásolja a nagybani piacot, ami gyökeresen ellentmond az európai irányelveknek.
Az alelnök különben a szakmai konferencián kifejtette, az ütemterv szerint 2021-ben a teljes piacot felszabadítják, a háztartási fogyasztóknak sem tartanak meg szabályozott árakat, tehát
„Egyeztettem a piaci szereplőkkel és az Európai Bizottság képviselőivel, mindenki egyetértett, hogy nem egészséges hozzáállás a háztartási fogyasztók esetében szabályozni az árakat, hogy ha a nagybani piacot liberalizáljuk. Folyamatosan különbségek lennének, melyeket valahogy szabályozni kellene, és befolyásolná a szabad versenyt” – részletezte a szakértő. Nagy-Bege Zoltán szerint az a cél, hogy kialakuljon a piaci verseny, a nagybani és a végső felhasználóknak szolgáltató forgalmazók is versenyezzenek, ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha teljesen liberalizálják a piacot, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság pedig csak különleges esetekben, meghatározott időre hagyja majd jóvá az árakat, például ha a szolgáltató csődbe megy, vagy valamilyen okból nem tud szolgáltatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!