Egy kis haladék. 2021. április 1-jétől liberalizálják a földgáz árát
Fotó: Pixabay.com
A korábbi riogatásoktól eltérően nem nő hirtelen és drasztikusan a földgáz és a villanyáram ára, miután az Európai Bizottság három hónapot adott arra, hogy a bukaresti kormány kidolgozza a lépcsőzetes árliberalizáció menetrendjét.
2019. október 15., 07:472019. október 15., 07:47
2019. október 15., 07:532019. október 15., 07:53
A földgáz árát 2021. április 1-jétől, a villanyáram árát pedig 2021. július 1-jétől liberalizálják, ezt a forgatókönyvet az Európai Bizottság és a piaci szereplők is elfogadhatónak tartják – jelentette be hétfőn egy szakmai konferencián Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint előadását követően a Krónikának elmondta, az Európai Bizottságtól három hónap haladékot kapott az ország, hogy elfogadjon egy olyan törvényt, ami betartja a szabad piacra vonatkozó európai irányelveket, de a javasolt ütemterv szerint, hogy ezáltal megvédjék a lakosságot a drasztikus drágulástól. Az ANRE alelnöke kiemelte, amikor bemutatták a lépcsőzetes liberalizálás ütemtervét, az EB tagjai jól fogadták. Az írásban elküldött javaslatra tulajdonképpen nem kaptak választ, de az, hogy a három hónapos haladékra rábólintottak, jelzi, hogy nincs ellenükre ez a forgatókönyv.
Közben a szenátus hétfőn már napirendre tűzte a villamos energiáról és gázszolgáltatásról szóló 2012/123-as törvény módosítását, amely tartalmazza a liberalizálás ütemtervét, a módosításról viszont döntő testületként a képviselőház fog majd szavazni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta:
Az ANRE alelnöke pedig abban bízik, hogy a belpolitikai bizonytalanság ellenére határidőre elfogadja a parlament a törvénymódosítást, különben a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságra kerül, és nem valószínű, hogy újabb haladékot kap az ország.
Amint arról beszámoltunk, a kormány lépcsőzetes árliberalizálást javasolt az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, azzal érvelve, hogy
Megnyitják. Az Európai Bizottság és a piaci szereplők szerint sem egészséges hozzáállás, hogy árszabályozással befolyásolják a piaci versenyt
Fotó: Pixabay.com
A földgáz és a villamos energia esetében a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat. Viszont ha a parlament eltörli a 114-es kormányrendeletet, akkor azonnal vagy legkésőbb jövő év elején fel kellene szabadítani a piacot, aminek következményeként megemelkednének az árak a háztartási fogyasztóknak. Ennek kivédésére javasolták a kompromisszumos megoldást, a lépcsőzetes liberalizálást. A kormány különben lépéskényszerbe került, mert a földgáz esetében már indoklással ellátott felszólítást kapott az Európai Bizottságtól, amely nehezményezte, hogy a 114-es rendelet befolyásolja a nagybani piacot, ami gyökeresen ellentmond az európai irányelveknek.
Az alelnök különben a szakmai konferencián kifejtette, az ütemterv szerint 2021-ben a teljes piacot felszabadítják, a háztartási fogyasztóknak sem tartanak meg szabályozott árakat, tehát
„Egyeztettem a piaci szereplőkkel és az Európai Bizottság képviselőivel, mindenki egyetértett, hogy nem egészséges hozzáállás a háztartási fogyasztók esetében szabályozni az árakat, hogy ha a nagybani piacot liberalizáljuk. Folyamatosan különbségek lennének, melyeket valahogy szabályozni kellene, és befolyásolná a szabad versenyt” – részletezte a szakértő. Nagy-Bege Zoltán szerint az a cél, hogy kialakuljon a piaci verseny, a nagybani és a végső felhasználóknak szolgáltató forgalmazók is versenyezzenek, ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha teljesen liberalizálják a piacot, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság pedig csak különleges esetekben, meghatározott időre hagyja majd jóvá az árakat, például ha a szolgáltató csődbe megy, vagy valamilyen okból nem tud szolgáltatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
A Versenytanács szerdán összesen 135,2 millió lej (mintegy 26,6 millió euró) bírságot szabott ki a romániai dohánypiacon működő három vállalatra versenykorlátozó megállapodások miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
A Wizz Air magyar fapados légitársaság terjeszkedésre készül Romániában, több úti célt hirdetnek meg az új szezonban, és belföldi járatok indítását is fontolgatja. Minderről Váradi József vezérigazgató beszélt egy, a Profit.ro portálnak adott interjúban.
Az árbevétel utáni minimumadóról és az adórendszerről volt szó főként Ilie Bolojan miniszterelnök és a Külföldi Befektetők Tanácsa képviselőinek szerdai egyeztetésén.
Ellentmondott Florin Bolojan szociáldemokrata (PSD) munkaügyi miniszter Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnöknek a minimálbér-emelés gazdasági hatásait illetően, fokozva az ügyben kialakult koalíciós konfliktust.
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!