Egy kis haladék. 2021. április 1-jétől liberalizálják a földgáz árát
Fotó: Pixabay.com
A korábbi riogatásoktól eltérően nem nő hirtelen és drasztikusan a földgáz és a villanyáram ára, miután az Európai Bizottság három hónapot adott arra, hogy a bukaresti kormány kidolgozza a lépcsőzetes árliberalizáció menetrendjét.
2019. október 15., 07:472019. október 15., 07:47
2019. október 15., 07:532019. október 15., 07:53
A földgáz árát 2021. április 1-jétől, a villanyáram árát pedig 2021. július 1-jétől liberalizálják, ezt a forgatókönyvet az Európai Bizottság és a piaci szereplők is elfogadhatónak tartják – jelentette be hétfőn egy szakmai konferencián Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint előadását követően a Krónikának elmondta, az Európai Bizottságtól három hónap haladékot kapott az ország, hogy elfogadjon egy olyan törvényt, ami betartja a szabad piacra vonatkozó európai irányelveket, de a javasolt ütemterv szerint, hogy ezáltal megvédjék a lakosságot a drasztikus drágulástól. Az ANRE alelnöke kiemelte, amikor bemutatták a lépcsőzetes liberalizálás ütemtervét, az EB tagjai jól fogadták. Az írásban elküldött javaslatra tulajdonképpen nem kaptak választ, de az, hogy a három hónapos haladékra rábólintottak, jelzi, hogy nincs ellenükre ez a forgatókönyv.
Közben a szenátus hétfőn már napirendre tűzte a villamos energiáról és gázszolgáltatásról szóló 2012/123-as törvény módosítását, amely tartalmazza a liberalizálás ütemtervét, a módosításról viszont döntő testületként a képviselőház fog majd szavazni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta:
Az ANRE alelnöke pedig abban bízik, hogy a belpolitikai bizonytalanság ellenére határidőre elfogadja a parlament a törvénymódosítást, különben a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságra kerül, és nem valószínű, hogy újabb haladékot kap az ország.
Amint arról beszámoltunk, a kormány lépcsőzetes árliberalizálást javasolt az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, azzal érvelve, hogy
Megnyitják. Az Európai Bizottság és a piaci szereplők szerint sem egészséges hozzáállás, hogy árszabályozással befolyásolják a piaci versenyt
Fotó: Pixabay.com
A földgáz és a villamos energia esetében a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat. Viszont ha a parlament eltörli a 114-es kormányrendeletet, akkor azonnal vagy legkésőbb jövő év elején fel kellene szabadítani a piacot, aminek következményeként megemelkednének az árak a háztartási fogyasztóknak. Ennek kivédésére javasolták a kompromisszumos megoldást, a lépcsőzetes liberalizálást. A kormány különben lépéskényszerbe került, mert a földgáz esetében már indoklással ellátott felszólítást kapott az Európai Bizottságtól, amely nehezményezte, hogy a 114-es rendelet befolyásolja a nagybani piacot, ami gyökeresen ellentmond az európai irányelveknek.
Az alelnök különben a szakmai konferencián kifejtette, az ütemterv szerint 2021-ben a teljes piacot felszabadítják, a háztartási fogyasztóknak sem tartanak meg szabályozott árakat, tehát
„Egyeztettem a piaci szereplőkkel és az Európai Bizottság képviselőivel, mindenki egyetértett, hogy nem egészséges hozzáállás a háztartási fogyasztók esetében szabályozni az árakat, hogy ha a nagybani piacot liberalizáljuk. Folyamatosan különbségek lennének, melyeket valahogy szabályozni kellene, és befolyásolná a szabad versenyt” – részletezte a szakértő. Nagy-Bege Zoltán szerint az a cél, hogy kialakuljon a piaci verseny, a nagybani és a végső felhasználóknak szolgáltató forgalmazók is versenyezzenek, ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha teljesen liberalizálják a piacot, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság pedig csak különleges esetekben, meghatározott időre hagyja majd jóvá az árakat, például ha a szolgáltató csődbe megy, vagy valamilyen okból nem tud szolgáltatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!