Fotó: Gov.ro
Elfogadta az idei központi költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét pénteki ülésén a bukaresti kormány, amely idén a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia a tavalyi évet 9,79 százalékos deficittel zárta.
2021. február 19., 21:002021. február 19., 21:00
2021. február 19., 21:302021. február 19., 21:30
A Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kabinet a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes nettó átlagbért vett alapul. A kormány számításai szerint Románia csak 2024-ben tudja – a maastrichti (uniós) kritériumokban előírt – 3 százalék alá szorítani a deficitet: jövőre 5,84, 2023-ban pedig 4,37 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolnak.
Florin Cîţu a kormányülést követően azt mondta: a tervezet megtárgyalásának menetrendjéről a két ház házbizottságai döntenek. „Remélem, hogy a parlament minél hamarabb elfogadja a költségvetést” – jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő közölte: a büdzsé sarokszámain nem változtattak, csak néhány tételt csoportosítottak át konkrét projektekre a kormány tartalékalapjából.
A több mint 7 százalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség. Erre az évre már korábban befagyasztották a közalkalmazotti béreket, csütörtökön pedig további takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a román kormány: az 1442 lejes nyugdíjpont értéke 2021-ben nem növekszik, az egyetemi hallgatók szabadjegy helyett csak 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasúton, idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat (a felhasználatlan korábbiak viszont érvényesek maradnak), és megvonják a prefektusi hivatalok alkalmazottainak 30 százalékos Covid-pótlékát.
Florin Cîţu korábban többször beszélt arról, hogy a közszférában a többi indokolatlan bérpótlékot is le kell faragni, az elképzelés azonban a koalíciós pártok ellenállásába ütközött, hiszen érzékenyen érintené a frissen kinevezett állami tisztségviselőiket. A miniszterelnök pénteki sajtóértekezletén az ezt firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: a munkaügyi minisztérium új közalkalmazotti bértörvényt dolgoz ki, amely a teljesítményhez köti a – jelenleg többnyire automatikusan kiosztott – bérpótlékok megítélését. Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni azokat a kivételeket, amelyek az államfőénél nagyobb fizetéseket eredményeznek a közszférában. Arra a kérdésre viszont, hogy már idén hatályba lép-e az új bértörvény, Cîţu kitérő választ adott.
A kormány 174 milliárd lejes költségvetési bevételt és 326 milliárd lejes kiadást irányzott elő, a deficit mértéke pedig több mint 87 milliárd lej. A társadalombiztosítási költségvetés tervezete 90 milliárd lejes bevételeket és kiadásokat irányoz elő. A két törvénytervezet jövő héten kerül a parlament elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!