A miniszter rendkívül fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetése idején, három év alatt 33 százalékkal nő a nemzeti össztermék, és idén átlépi az 1 000 milliárd lejes küszöböt. Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető kiemelte, hogy a kormánykoalíció pártjai közös erőfeszítéseinek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 százalék alatt marad, amivel eleget tesznek a Maastrichti Szerződés vonatkozó előírásának.  Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.

Teodorovici kitért arra is, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának megfelelő többlet keletkezik idén a nyugdíjalapban. A tárcavezető hangsúlyozta, míg az elmúlt években jelentős összegeket tett ki a nyugdíjalap hiánya, a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásával sikerült megfordítani ezt az irányt, és idén 0,2 százalékos többlettel számolnak. „Amint azt a tavaly is mondtuk, a nyugdíjalap első pillére is vonzóvá tehető” – nyomatékosította Teodorovici. A miniszter szerint a nyugdíjalap hiánya 2016-ban a GDP 1,95 százalékára, 2017-ben 1,6 százalékára, 2018-ban pedig a hazai össztermék 0,5 százalékára rúgott.

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, bízik abban, hogy a román gazdaság teljesítményének köszönhetően az idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos növekedést valószínűsített. Teodorovici elismerte, hogy a tavalyi növekedés is körülbelül 4,4 százalékos volt, holott Bukarest eredetileg szintén 5,5 százalékos bővüléssel számolt a 2017-es, csúcsnak számító 7 százalékos bővülés után.

Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormány pénteki ülésén közölte, a büdzsétervezet legfontosabb pillérei az egészségügy, az oktatás és a közberuházások, a tervezetet pedig „valamennyi meghatározó féllel” megtárgyalták. Ismertetése szerint a büdzsé szem előtt tartja a NATO tagországok felé tett vállalást, és a hazai össztermék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. A miniszterelnök elmondta: az európai alapok minisztériuma „rekordösszegből”, 2,3 milliárd lejből gazdálkodhat, amelyből 2,09 milliárd lejt tesznek ki az európai pályázatokra fordítandó költségvetési előirányzatok.

„A nyugdíjpont értéke szeptember 1-jétől 15 százalékkal nő, 1 100-ról 1 265 lejre, a minimális nyugdíj pedig 10 százalékkal emelkedik, 640 lejről 704 lejre. Biztosítjuk a minimálbér differenciált emelését a múlt évi 1 900 lejről 2 080 lejre, illetve 2 350 lejre a felsőfokú végzettek esetében, és 3 000 lejre az építőiparban” – sorolta a miniszterelnök. Kifejtette: „zéró prioritást” élvez az egészségügy, amelyre 6,1 milliárd lejjel fordítanak többet, mint egy évvel korábban, és egyebek mellett több mint ezer inkubátort vásárolnak.

Dăncilă tájékoztatása szerint az oktatás büdzséje 47 százalékkal, 21 milliárdról 30,8 milliárd lejre nő, ami fedezi a 25 százalékos bérnövekedést és jelentős beruházásokat tesz lehetővé, többek között okostáblákkal látják el az összes 5-12 osztályt, és jut arra is, hogy ingyenesen biztosítsanak tanfelszerelést mintegy kétmillió gyereknek.