Elfogadta a kormány pénteki ülésén a 2019-es évi állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét – jelentette be a Victoria-palotában tartott sajtóértekezletén Eugen Teodorovici. A pénzügyminiszter hozzátette: a büdzsé tervezetét még a nap folyamán elküldik a parlamentnek.
2019. február 08., 17:092019. február 08., 17:09
2019. február 08., 17:532019. február 08., 17:53
A tárcavezető szerint az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett eredeti változathoz képest történtek módosítások, miután a tervezetet megbeszélték a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, a Pénzügyi Tanáccsal és más társadalmi szereplőkkel.
A miniszter rendkívül fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetése idején, három év alatt 33 százalékkal nő a nemzeti össztermék, és idén átlépi az 1 000 milliárd lejes küszöböt. Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető kiemelte, hogy a kormánykoalíció pártjai közös erőfeszítéseinek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 százalék alatt marad, amivel eleget tesznek a Maastrichti Szerződés vonatkozó előírásának. Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.
Teodorovici kitért arra is, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának megfelelő többlet keletkezik idén a nyugdíjalapban. A tárcavezető hangsúlyozta, míg az elmúlt években jelentős összegeket tett ki a nyugdíjalap hiánya, a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásával sikerült megfordítani ezt az irányt, és idén 0,2 százalékos többlettel számolnak. „Amint azt a tavaly is mondtuk, a nyugdíjalap első pillére is vonzóvá tehető” – nyomatékosította Teodorovici. A miniszter szerint a nyugdíjalap hiánya 2016-ban a GDP 1,95 százalékára, 2017-ben 1,6 százalékára, 2018-ban pedig a hazai össztermék 0,5 százalékára rúgott.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, bízik abban, hogy a román gazdaság teljesítményének köszönhetően az idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos növekedést valószínűsített. Teodorovici elismerte, hogy a tavalyi növekedés is körülbelül 4,4 százalékos volt, holott Bukarest eredetileg szintén 5,5 százalékos bővüléssel számolt a 2017-es, csúcsnak számító 7 százalékos bővülés után.
Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormány pénteki ülésén közölte, a büdzsétervezet legfontosabb pillérei az egészségügy, az oktatás és a közberuházások, a tervezetet pedig „valamennyi meghatározó féllel” megtárgyalták. Ismertetése szerint a büdzsé szem előtt tartja a NATO tagországok felé tett vállalást, és a hazai össztermék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. A miniszterelnök elmondta: az európai alapok minisztériuma „rekordösszegből”, 2,3 milliárd lejből gazdálkodhat, amelyből 2,09 milliárd lejt tesznek ki az európai pályázatokra fordítandó költségvetési előirányzatok.
„A nyugdíjpont értéke szeptember 1-jétől 15 százalékkal nő, 1 100-ról 1 265 lejre, a minimális nyugdíj pedig 10 százalékkal emelkedik, 640 lejről 704 lejre. Biztosítjuk a minimálbér differenciált emelését a múlt évi 1 900 lejről 2 080 lejre, illetve 2 350 lejre a felsőfokú végzettek esetében, és 3 000 lejre az építőiparban” – sorolta a miniszterelnök. Kifejtette: „zéró prioritást” élvez az egészségügy, amelyre 6,1 milliárd lejjel fordítanak többet, mint egy évvel korábban, és egyebek mellett több mint ezer inkubátort vásárolnak.
Dăncilă tájékoztatása szerint az oktatás büdzséje 47 százalékkal, 21 milliárdról 30,8 milliárd lejre nő, ami fedezi a 25 százalékos bérnövekedést és jelentős beruházásokat tesz lehetővé, többek között okostáblákkal látják el az összes 5-12 osztályt, és jut arra is, hogy ingyenesen biztosítsanak tanfelszerelést mintegy kétmillió gyereknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!