Drasztikus áremelés. A sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében a drágulás üteme eléri majd a 20–25 százalékot
Fotó: Haáz Vince
Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni. A munkáltatók eközben arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér emelése nyomán tovább fognak drágulni az élelmiszerek.
2021. szeptember 02., 15:442021. szeptember 02., 15:44
2021. szeptember 02., 17:572021. szeptember 02., 17:57
Átlagosan 10–12 százalékkal drágítja az élelmiszereket az energiaárak meredek emelkedése, amihez más tényezők is társulnak, így a sertéshúsból készült termékek, a tejtermékek és a kenyér ára ennél jóval gyorsabban fog nőni – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Dragoş Frumosu, az élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének (Sindalimenta) elnöke.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
Hozzátette: az élelmiszerek drágulásához hozzájárul még az üzemanyagárak emelkedése, a tavalyi aszály, valamint a koronavírus-világjárvány is. „Nyilván így az élelmiszerek is drágulnak, mert mi nagyon sok nyersanyagot importálunk. A tej 20–25 százalékát, a sertéshús közel 70 százalékát külföldről hozzuk be, de importálunk marhahúst is. A lej is gyengült, a valutaárfolyamtól is függünk” – magyarázta Dragoş Frumosu, aki úgy hiszi, hogy átlagosan 8–10 százalékkal fog nőni az élelmiszerek ára legtöbb három hónapon belül.
„Gyorsabb lesz a drágulás a sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében, ahol ez az ütem eléri a 20–25 százalékot” – vetítette előre a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban növekedésnek indult a búza ára is, a tonnánkénti ár nagyjából 30 százalékkal emelkedett, és ha azt is számításba vesszük, hogy a sütőipar nagy energiafogyasztó, nem lehet másra számítani, mint drágításra. És nem valamikor a távoli jövőben – mondja a vállalkozó –, hanem hamarosan, hiszen
Dragoş Frumosu minimum 25 százalékos drágításra számít a kenyér és más pékáruk terén is.
–mutatott rá a Sindalimenta elnöke.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Számításai szerint a tejtermékek esetében is legalább 15 százalékos lesz a drágulás. A szakszervezeti vezető csütörtökön amiatt is megkongatta a vészharangot, hogy az árak emelkedése óhatatlanul a kereslet visszaeséséhez fog vezetni, ami miatt élelmiszeripari alkalmazottak kerülnek majd utcára.
„Biztosan csökkenni fognak az eladások. Első lépésként a nagyobb vállalatok valószínűleg csökkenteni fogják a váltások számát, a legkisebbek, amelyek nem élik túl, be fognak zárni, és fél éven belül elbocsátások lesznek, hacsak nem ébred fel valaki a kormányban, és talál megoldásokat” – vetítette előre a negatív jövőképet Dragoş Frumosu.
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség elnöke, Sorin Minea eközben úgy véli, hogy az országos minimálbér emelése is az élelmiszerek drágulásához vezet. Az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte ez az intézkedés teljes zavart okozna a piacon.
Egyetlen kormány, a jelenlegi sem értette meg, hogy a minimálbér növelésének dominóeffektusa van, és az összes fizetés emelésével jár. Ha tehát január elsejétől nő a minimálbér, akkor drágulni fog a hús és más élelmiszerek is” – jelentette ki Sorin Minea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!