Drasztikus áremelés. A sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében a drágulás üteme eléri majd a 20–25 százalékot
Fotó: Haáz Vince
Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni. A munkáltatók eközben arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér emelése nyomán tovább fognak drágulni az élelmiszerek.
2021. szeptember 02., 15:442021. szeptember 02., 15:44
2021. szeptember 02., 17:572021. szeptember 02., 17:57
Átlagosan 10–12 százalékkal drágítja az élelmiszereket az energiaárak meredek emelkedése, amihez más tényezők is társulnak, így a sertéshúsból készült termékek, a tejtermékek és a kenyér ára ennél jóval gyorsabban fog nőni – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Dragoş Frumosu, az élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének (Sindalimenta) elnöke.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
Hozzátette: az élelmiszerek drágulásához hozzájárul még az üzemanyagárak emelkedése, a tavalyi aszály, valamint a koronavírus-világjárvány is. „Nyilván így az élelmiszerek is drágulnak, mert mi nagyon sok nyersanyagot importálunk. A tej 20–25 százalékát, a sertéshús közel 70 százalékát külföldről hozzuk be, de importálunk marhahúst is. A lej is gyengült, a valutaárfolyamtól is függünk” – magyarázta Dragoş Frumosu, aki úgy hiszi, hogy átlagosan 8–10 százalékkal fog nőni az élelmiszerek ára legtöbb három hónapon belül.
„Gyorsabb lesz a drágulás a sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében, ahol ez az ütem eléri a 20–25 százalékot” – vetítette előre a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban növekedésnek indult a búza ára is, a tonnánkénti ár nagyjából 30 százalékkal emelkedett, és ha azt is számításba vesszük, hogy a sütőipar nagy energiafogyasztó, nem lehet másra számítani, mint drágításra. És nem valamikor a távoli jövőben – mondja a vállalkozó –, hanem hamarosan, hiszen
Dragoş Frumosu minimum 25 százalékos drágításra számít a kenyér és más pékáruk terén is.
–mutatott rá a Sindalimenta elnöke.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Számításai szerint a tejtermékek esetében is legalább 15 százalékos lesz a drágulás. A szakszervezeti vezető csütörtökön amiatt is megkongatta a vészharangot, hogy az árak emelkedése óhatatlanul a kereslet visszaeséséhez fog vezetni, ami miatt élelmiszeripari alkalmazottak kerülnek majd utcára.
„Biztosan csökkenni fognak az eladások. Első lépésként a nagyobb vállalatok valószínűleg csökkenteni fogják a váltások számát, a legkisebbek, amelyek nem élik túl, be fognak zárni, és fél éven belül elbocsátások lesznek, hacsak nem ébred fel valaki a kormányban, és talál megoldásokat” – vetítette előre a negatív jövőképet Dragoş Frumosu.
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség elnöke, Sorin Minea eközben úgy véli, hogy az országos minimálbér emelése is az élelmiszerek drágulásához vezet. Az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte ez az intézkedés teljes zavart okozna a piacon.
Egyetlen kormány, a jelenlegi sem értette meg, hogy a minimálbér növelésének dominóeffektusa van, és az összes fizetés emelésével jár. Ha tehát január elsejétől nő a minimálbér, akkor drágulni fog a hús és más élelmiszerek is” – jelentette ki Sorin Minea.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
szóljon hozzá!