Sokaknak kényelmesebb. A pandémia miatt megugrott az otthonról dolgozók száma
Fotó: Pixabay
Üdvözlik az érintettek a kormánynak a munkaviszony digitalizálásáról szóló terveit, főként olyan körülmények között, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett óvintézkedések miatt egyre többen dolgoznak otthoni vagy távmunkában.
A munkaviszony digitalizálásáról szóló jogszabálytervezetet dolgozott ki a munkaügyi minisztérium, ami egyebek mellett bevezeti az elektronikus kézjegyet a szerződések aláírásakor és egyszerűsíti a távmunka tevékenységét – jelentette be Facebook-oldalán Violeta Alexandru tárcavezető. Jelezte: a törvényjavaslat véglegesítését megelőzően a minisztérium illetékesei konzultáltak a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyaránt.
A miniszter posztja szerint a jogszabály előírja majd, hogy digitális aláírást lehet használni az egyéni munkaszerződések aláírásakor, módosításakor, illetve felbontásakor, mint ahogy a munkaegészségügyi és -biztonsági képzésekről szóló dokumentumok aláírása esetében, amennyiben az alkalmazott távmunkában dolgozik. Az így aláírt dokumentumokat digitális archívumban lehet majd tárolni.
A távmunkában dolgozónak emellett – közös megállapodás alapján – lehetősége nyílik a saját laptopját/felszerelését használni a munkavégzés során, a munkáltató pedig nem lesz köteles felelni a távmunkás alkalmazott által választott munkakörülményekért. „Úgy hiszem, hogy a hasonló intézkedések időt spórolnak a polgároknak, csökkentik a bürokráciát, és növelik a közszférába vetett bizalmat. További tájékozódásért közzéteszem a jogszabályt, de kellőképpen makacs vagyok abban, hogy függetlenül az akadályoktól, átvigyem. Elismerem, vannak olyan reakciók is, amelyek célja, hogy lebeszéljenek róla. Máris vita van az elektronikus aláírás megszerzése körül, hogy az milyen drága, és hogyan lehet megszerezni. Lesz egy átmeneti időszak, ami alatt lehetőség lesz a saját kezű aláírás használatára is” – részletezte a munkaügyi miniszter, aki szerint Romániának mielőbb korszerűbbé kell válnia, mivel ahogy telnek az évek, úgy marad le a többi európai országhoz mérten.
Fotó: Pixabay.com
„Megkönnyítené a munkaadó és az alkalmazott helyzetét is, ha digitalizálnák a munkaviszony módozatait” – értékelt a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő. Mint részletezte, jelenleg papírformában kérik a különböző dokumentumokat, ám ez különösen a jelenlegi helyzetben, amikor egyre több cég dönt úgy, hogy otthoni vagy távmunkában foglalkoztatja az alkalmazottait, plusz megterhelést jelent.
A másik megoldás, ha futárral küldi ki a cég, majd az alkalmazott ugyanígy juttatja vissza a papírokat, de ez is felesleges bonyodalom, amit meg lehetne oldani, ha valóban bevezetik az elektronikus aláírás használatát” – részletezte a HR- szakértő.
Szerinte ugyanakkor tovább könnyítené a folyamatot, ha az elektronikus aláírás beszerzését is egyszerűsítenék. Jelenleg ennek az a módja, hogy az erre szakosodott cégek oldaláról lehet letölteni az űrlapokat, szerződéskötés után el kell küldeni a dokumentumokat, majd a jelentkező kap egy tokent.
Vitályos Erzsébet rámutatott, a munkaadók tudnak segíteni, és valószínűleg segítenek is, hogy az alkalmazott beszerezze az elektronikus aláírást. Meglátása szerint különben megoldás lehetne, ha hivatalosan elismerik a szkennelt vagy az okostelefonról aláírt PDF-dokumentumokat.
A szakember kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a koronavírus-világjárvány kitörése óta nagyon sok cég az otthoni munkavégzést választotta, a távmunka ellenében, mert az utóbbi sokkal bürokratikusabb.
Ez csak az alkalmazott lakcímén végezhető, de bármilyen tevékenység beletartozhat, például védőmaszkokat is lehet otthon varrni.
A távmunkát eközben a 2018-ból származó 81-es számú törvény szabályozza, ennek értelmében nemcsak otthonról, hanem bárhonnan dolgozhatnak a munkavállalók, a helyszínekről azonban előzetesen meg kell állapodni a munkaadóval. Csak a telekommunikációs eszközökkel végezhető munka minősül távmunkának, a már említett példa, vagyis a maszkvarrás már nem.
Vitályos Erzsébet elmondása szerint a távmunka rengeteg feladatot ró az alkalmazóra munkavédelmi szempontból, például előírják a hány négyzetmétert kell biztosítani a munkavégzésre, milyennek kell lennie az asztalnak, a széknek, meg kell győződni, hogy van természetes fény, megfelelő a hőmérséklet, lehetőség van a szellőztetésre, meg kell bizonyosodni, hogy nem szigetelődik el a csapat többi tagjától, mindez hatalmas bürokráciával jár.
Fotó: 123RF
Mivel az egyszerűbb folyamat miatt sokan inkább az otthoni munkavégzést választották a járvány begyűrűzését követően, ez azzal a hátránnyal járt, hogy a munkaadó nem igényelhette a távmunkában dolgozó alkalmazottak után járó egyszeri 2500 lejes támogatást. Vitályos Erzsébet rámutatott,
A 2018/81-es törvényben ugyanis az áll, hogy a távmunkát a munkaszerződés mellékletében rögzíteni kell, majd azt jelenteni az alkalmazottakat nyilvántartó elektronikus rendszerbe (REVISAL). A szükségállapotban a munkaügyi minisztérium közölte, erre nincs szükség, elég egy belső rendelet. A veszélyhelyzetben viszont újra visszavezették a jelentés kötelezettségét. Ám amikor kérni lehetett a 2500 lejes támogatást, ami abban az esetben is jár, ha az alkalmazott legkevesebb 15 napig végzett távmunkát, kiderült, csak azok kapnak, akik a munkaszerződés-módosítást jelentették, így sokan elestek a szubvenciótól.
„Eljött az ideje a digitalizálásnak, a korszerűsítésnek” – vallja hasonlóképpen Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Mint lapunk kérdésére kifejtette, egyre több munkaadó és munkavállaló dönt az otthoni munkavégzés vagy a távmunka mellett, azonban a munkaügyi dokumentumokat még mindig papíron aláírva kérik.
– mondta Ördög Lajos, hangsúlyozva, a járványhelyzet miatt került inkább előtérbe a távmunka, az otthoni munkavégzés, előnyt jelentett, hogy erre már megvoltak a jogszabályok. Az ellenőrzés terén viszont még sok kérdés felmerül, de ezekre menet közben megtalálják a megoldást. „Minden újítás, változás bevezetése után rövid idő alatt felzárkóztunk, most is ez fog történni” – szögezte le az igazgató.
Sokan szeretnének választani, honnan folytatják a munkát
Tízből kilenc munkavállaló mondja azt, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett megszorítások enyhítése után szeretne választani, hogy az irodában vagy otthonról folytatja a munkát – derül ki a Cisco Systems által 10 000 európai, közel-keleti és oroszországi személy megkérdezésével készített, A jövő munkaereje című közvélemény-kutatás eredményeiből. Miközben a pandémia előtt a megkérdezettek alig 5 százaléka dolgozott nagyobbrészt otthonról, jelenleg az alkalmazottak 87 százaléka szeretné, ha megadnák neki a lehetőséget, hogy maga döntse el, hogy hol, hogyan és mikor dolgozik a korlátozások feloldása után. A felmérés eredményeinek ismeretében Gordon Thomson, a Cisco Systems alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a cégek kénytelenek lesznek újragondolni a működésüket, hogy eleget tegyenek az alkalmazottak igényeinek, akik számára a hatékony kommunikáció és az együttműködés mindenekfelett áll. A Cisco Systems Inc. egyike a világ legnagyobb technológiai vállalatainak, egy amerikai multinacionális cég, amely fogyasztói elektronikai berendezéseket, hálózati eszközöket, hang-, illetve kommunikációs technológiát és szolgáltatásokat tervez és értékesít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás