2009. március 09., 09:232009. március 09., 09:23
A Valutaalap a tévesen összehangolt felügyeleti tevékenység és a hatástalan értesítési rendszer miatt nem tudta előre jelezni, hogy robbanni fog a globális hitelválság, amely évtizedek óta a legsúlyosabb zsugorodást válthatja ki – tartalmazza több, a válság első tanulságairól készített, pénteken ismertetett IMF-tanulmány.
Az IMF szigorú önbírálatot gyakorolva elismerte: a válságot megelőző figyelmeztetések túlságosan szórványosak és pontatlanok voltak ahhoz, hogy a döntéshozókat lépésre késztessék, nem is beszélve az azonnali közös cselekvésről. „Ez a válság ébresztő volt: újra kell értékelni a nemzetközi pénzügyi rendszer hatékonyságát és különösen a rendszer hibáinak kivédését szolgáló mechanizmusokat” – mondta Reza Moghadam, a washingtoni székhelyű pénzintézet stratégiai igazgatója.
A Valutaalap megállapította, hogy előrejelző rendszere nem ismerte fel, vagy alábecsülte a kockázatokat, miközben optimista helyzetértékelései megelégedettséget tápláltak. A Valutaalap jóllehet felderített sok potenciális veszélyforrást a világgazdaság állapotáról szóló jelentései között, de a figyelmeztetések gyakran csak burkoltan, bújtatva jelentek meg.
Mint Moghadam rámutatott, az intézmény nem helyezett kellő hangsúlyt a makrogazdasági kockázatok, valamint az egyes országok belső pénzügyi piacai közötti kapcsolódásra. Az IMF, bár ebben nem volt egyedül, alábecsülte az új összetett pénzügyi eszközök jelentette többszörös veszélyeket is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok