2009. március 09., 09:232009. március 09., 09:23
A Valutaalap a tévesen összehangolt felügyeleti tevékenység és a hatástalan értesítési rendszer miatt nem tudta előre jelezni, hogy robbanni fog a globális hitelválság, amely évtizedek óta a legsúlyosabb zsugorodást válthatja ki – tartalmazza több, a válság első tanulságairól készített, pénteken ismertetett IMF-tanulmány.
Az IMF szigorú önbírálatot gyakorolva elismerte: a válságot megelőző figyelmeztetések túlságosan szórványosak és pontatlanok voltak ahhoz, hogy a döntéshozókat lépésre késztessék, nem is beszélve az azonnali közös cselekvésről. „Ez a válság ébresztő volt: újra kell értékelni a nemzetközi pénzügyi rendszer hatékonyságát és különösen a rendszer hibáinak kivédését szolgáló mechanizmusokat” – mondta Reza Moghadam, a washingtoni székhelyű pénzintézet stratégiai igazgatója.
A Valutaalap megállapította, hogy előrejelző rendszere nem ismerte fel, vagy alábecsülte a kockázatokat, miközben optimista helyzetértékelései megelégedettséget tápláltak. A Valutaalap jóllehet felderített sok potenciális veszélyforrást a világgazdaság állapotáról szóló jelentései között, de a figyelmeztetések gyakran csak burkoltan, bújtatva jelentek meg.
Mint Moghadam rámutatott, az intézmény nem helyezett kellő hangsúlyt a makrogazdasági kockázatok, valamint az egyes országok belső pénzügyi piacai közötti kapcsolódásra. Az IMF, bár ebben nem volt egyedül, alábecsülte az új összetett pénzügyi eszközök jelentette többszörös veszélyeket is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok