2010. január 27., 09:432010. január 27., 09:43
Nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. A kormány az utolsó pillanatig bízott abban, hogy az ingatlanadó kiállja az alkotmányosság próbáját.
Tegnap azonban az Ab közölte, sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30–40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az értékalapú vagyonadó bevezetését a Bajnai-kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy „a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak”. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni”, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter még január elején kilátásba helyezte a legvagyonosabbak megadóztatását. Az erről szóló törvénytervezetet Mugurel Surupăceanu PSD-s képviselő terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az 500 ezer eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek nettó vagyonuk 0,5 százalékát kellene évente adóként befizetniük az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok