2010. január 27., 09:432010. január 27., 09:43
Nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. A kormány az utolsó pillanatig bízott abban, hogy az ingatlanadó kiállja az alkotmányosság próbáját.
Tegnap azonban az Ab közölte, sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30–40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az értékalapú vagyonadó bevezetését a Bajnai-kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy „a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak”. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni”, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter még január elején kilátásba helyezte a legvagyonosabbak megadóztatását. Az erről szóló törvénytervezetet Mugurel Surupăceanu PSD-s képviselő terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az 500 ezer eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek nettó vagyonuk 0,5 százalékát kellene évente adóként befizetniük az államkasszába.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.