2010. január 27., 09:432010. január 27., 09:43
Nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. A kormány az utolsó pillanatig bízott abban, hogy az ingatlanadó kiállja az alkotmányosság próbáját.
Tegnap azonban az Ab közölte, sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30–40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az értékalapú vagyonadó bevezetését a Bajnai-kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy „a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak”. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni”, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter még január elején kilátásba helyezte a legvagyonosabbak megadóztatását. Az erről szóló törvénytervezetet Mugurel Surupăceanu PSD-s képviselő terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az 500 ezer eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek nettó vagyonuk 0,5 százalékát kellene évente adóként befizetniük az államkasszába.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.