2010. január 27., 09:432010. január 27., 09:43
Nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. A kormány az utolsó pillanatig bízott abban, hogy az ingatlanadó kiállja az alkotmányosság próbáját.
Tegnap azonban az Ab közölte, sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30–40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az értékalapú vagyonadó bevezetését a Bajnai-kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy „a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak”. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni”, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter még január elején kilátásba helyezte a legvagyonosabbak megadóztatását. Az erről szóló törvénytervezetet Mugurel Surupăceanu PSD-s képviselő terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az 500 ezer eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek nettó vagyonuk 0,5 százalékát kellene évente adóként befizetniük az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok