2010. január 27., 09:432010. január 27., 09:43
Nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a magyar költségvetésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. A kormány az utolsó pillanatig bízott abban, hogy az ingatlanadó kiállja az alkotmányosság próbáját.
Tegnap azonban az Ab közölte, sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30–40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az értékalapú vagyonadó bevezetését a Bajnai-kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta. Az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy „a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak”. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni”, fogadja el, hogy vereséget szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter még január elején kilátásba helyezte a legvagyonosabbak megadóztatását. Az erről szóló törvénytervezetet Mugurel Surupăceanu PSD-s képviselő terjesztette be a parlament elé. Ennek értelmében az 500 ezer eurósnál nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek nettó vagyonuk 0,5 százalékát kellene évente adóként befizetniük az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok