A megkérdezett vállalkozók több mint fele nyilatkozta, hogy akár elbocsátásokra is sor kerülhet, amennyiben a minimálbér összege eléri a 2080 lejt
A munkáltatók 74,6 százaléka úgy véli, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
2018. november 28., 08:322018. november 28., 08:32
2018. november 28., 10:552018. november 28., 10:55
A kis- és közepes vállalkozások legalább fele elbocsátásokra kényszerülhet a minimálbér megemelése miatt – derül ki a kkv-k országos szövetsége által (CNIPMMR) idén november 13–23. között készített közvélemény-kutatásból.
Az aggódók 72,4 százaléka mondta ugyanakkor a kérdezőbiztosnak, hogy egy-öt alkalmazottól válhat meg. A megkérdezettek 14,1 százaléka úgy vélekedett, a 15 évesnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottait, 13,5 százalék pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozókat bocsáthatja el. Eközben 12,9 százalék előbb a szakmai végzettség nélkülieket rúgná ki. 7,6 százalék szerint hat és tíz fő között alakul majd azoknak a száma, akik munka nélkül maradhatnak, 5,9 százalék pedig a szakképzett dolgozóitól lesz kénytelen megszabadulni.
A minimálbér-emeléssel járó gondok közé az elbocsátás után a versenyképesség visszaesését sorolta a legtöbb vállalkozó, 44,8 százalékuk vélekedett így. A munkáltatók 35,6 százaléka a drágulásokat, 34,3 százaléka bizonyos piacok vagy szerződések elvesztését, 19,9 százalék pedig a profit zsugorodását említette.
Összességében amúgy a munkáltatók 74,6 százaléka véli úgy, hogy a vállalkozások számára nehézségeket hoz a minimálbér megemelése, 81,9 százalék pedig a differenciált minimálbér ellen foglal állást.
A munkáltatók éppen ezért nagyon dühösek a kormányra, és a tiltakozások különböző formáit fontolgatják. Liviu Rogojinaru, a CNIPMMR főtitkára szerint nemcsak a szakszervezetek tüntethetnek. Mint rámutatott, a szervezet vidéki tagjai is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy ha kell, akár 100 ezren is Bukarestbe utaznak, hogy a kormánypalota előtt tüntessenek. „Talán itt lenne az idő, hogy mi is követeljük a jogainkat, akik a román GDP-t adjuk, hogy megmondjuk: ne szórakozzanak velünk. Mert ez az igazság, szórakoznak velünk!” – szögezte le Rogojinaru.
Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke ugyanakkor bejelentette: ez az utolsó alkalom, hogy elfogadják a nem megalapozott minimálbér-emelést. Elmondása szerint
hogy ne tudják megadni a kormánynak a lehetőséget, hogy a tárgyalás után kiálljon, és azt mondja, egyeztetett a munkáltatók képviselőivel.
„Másodsorban elő fogunk rukkolni a Nagy-Britanniában már alkalmazott mechanizmussal” – mondta. Hozzátette: a szigetországban a minimálbért a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, valamint az egyetemi szféra közösen határozza meg, a hatóságok nem avatkoznak be.
– fogalmazta meg Jianu.
Amint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a hétvégén bejelentette, vélhetően csak január elsejétől nő a minimálbér. Mint újságírói kérdésre válaszolva elmondta, lezajlottak az egyeztetések a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel, de még szükség van „néhány véleményezésre” ahhoz, hogy a kormány elfogadhassa a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet. Mint ismeretes, korábban még arról szóltak a hivatalos bejelentések, hogy november elsejétől vagy decembertől nő a kötelező legkisebb munkabér.
A szenátus rábólintott az új nyugdíjtörvényre
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus a kormány által javasolt új nyugdíjtörvényt. A felsőház 81 támogató, 12 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a tervezetet. A nyugdíjtörvényről a képviselőház fog döntő kamaraként szavazni. Az RMDSZ szenátorai a tervezet mellett szavaztak, hisz az – bár vannak hiányosságai – alapvetően jó törvénytervezet – idézi Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt a szövetség közleménye. „Üdvözlendőnek tartjuk, hogy külön törvényben szabályoznák a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz, a tervezet előírásai szerint pedig a mesteri és doktori képzések időtartama is hozzáadódna a ledolgozott évek számához” – fejtette ki Derzsi Ákos. A felsőház munkaügyi bizottságának tagja hozzátette: szintén támogatandó előírás, hogy halmozható lesz a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az örökösi nyugdíj a saját nyugdíjjal. A szenátor emlékeztetett: a tervezet RMDSZ-es javaslatra megteremti a korkedvezményes nyugalmazás lehetőségét, de nem kötelezettségét a három- vagy többgyermekes anyák számára, és a népdalénekeseknek és néptáncosoknak is kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket ír elő.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!