
Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők
Fotó: Makkay József
Több tízmillió euró támogatást folyósít idén a román kormány a fólia alatti és a szántóföldi zöldségtermesztők számára. A kétezer eurós de minimis program kedvezményezettei ezúttal a Kárpátokon túli, dél-romániai gazdák. Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők, a piacokat pedig viszonteladók uralják.
2021. augusztus 28., 20:582021. augusztus 28., 20:58
A Kárpátokon túli dél-romániai megyék a nyertesei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium idei zöldségtermesztési agrártámogatásának. Az előző években is számos gazda nyert Olt, Galați, Dolj, Giurgiu és Buzău megyéből, a paradicsomtermesztési támogatás sikeres pályázói között azonban korábban szép számmal akadt Arad, Temes, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Szilágy és Szatmár megyei termelő is – közöttük számos magyar gazda –, akik az ezer négyzetméternyi fóliaház-felületre elnyerhető évi kétezer eurós támogatáshoz jutottak hozzá.
Ráadásul idén bővült az üvegház és a fólia alatt termeszthető, államilag támogatott zöldségek listája. Míg korábban csak a paradicsomtermesztők kaptak dotációt, idéntől már a paprika, uborka, padlizsán, fehér és vörös káposzta is szerepel a támogatott zöldségek listáján. Újdonság, hogy a minisztérium a szántóföldi zöldségtermesztésre külön igényelhető támogatási keretet hozott létre.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett hivatalos statisztika szerint nemcsak a zöldségtermesztésre fordított támogatások zöme került dél-romániai gazdákhoz, hanem a jó pénzt hozó fokhagymaprogram nyertesei is elsősorban oltyán termelők. A többféle zöldségtermesztési pályázati kiírás sikeres régiói között az erdélyi megyék közül egyedül szerepel Arad, a lista utolsó helyén. A mezőgazdasági minisztérium összesítése alapján országos viszonylatban az üvegház-, a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesztés támogatására idén 21 ezer gazda pályázott sikeresen.
A korábbi évek tapasztalata szerint mindig az értékesítéssel voltak gondok, amit azóta sem sikerült orvosolni. Az előző évek agrártámogatási tapasztalatát értékelve Adrian Oros mezőgazdasági miniszter nemrég azt kifogásolta, hogy a jelentős állami támogatással megsegített hazai paradicsomtermesztési ágazat felhozatala nem érzékelhető a hazai kereskedelemben. A szakminisztérium statisztikái szerint az elmúlt öt év átlagában semmivel sem csökkent a külföldről importált paradicsom mennyisége. Az idei kereskedelmi mérleg sarokszámai jövőre derülnek ki, azonban szakemberek szerint továbbra sem lehet derűlátó a mezőgazdasági minisztérium. Annak ellenére sem, hogy
A kisgazdák zöldségeseiben ez óhatatlanul áron alul, olcsón értékesített, nagy mennyiségű zöldséget jelent. Ennek következményei már láthatóak: a dél-romániai termelők a görögdinnye kilójáért 15–20–25 banit kapnak a viszonteladóktól. A termelők arra panaszkodnak, hogy nemcsak a dinnye, hanem a többi zöldség is eladhatatlan, miközben a gazdák továbbra sem jutnak be a romániai élelmiszer-forgalmazás nagy részét lebonyolító áruházláncokba.
A hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök piacon történő forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt könnyű beszerezni, a helyi önkormányzatok pedig nem ellenőrzik, hogy az asztalt bérlő áltermelő kinek a portékáját kínálja. Ezért történhet meg, hogy a gazdák termését banikért, nagyban felvásárló viszonteladók diktálják az árakat. A hazai termelők számának folyamatos csökkenése miatt a zöldségpiacokon sem lehet már megkülönböztetni, hogy melyik a helyi termelésű paradicsom, paprika vagy uborka, és melyik áru származik importból.
A kistermelők piacra jutásának megsegítése nélkül a zöldségtermesztőknek szánt bármiféle állami támogatás ablakon kidobott pénz, mert a hazai termelésű zöldség be sem kerülhet a nagyáruházak polcaira, ahol elsősorban importból származó termékekkel találkozik a vásárló. Ilyenkor, bőséges hazai felhozatal idején is.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
szóljon hozzá!