Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők
Fotó: Makkay József
Több tízmillió euró támogatást folyósít idén a román kormány a fólia alatti és a szántóföldi zöldségtermesztők számára. A kétezer eurós de minimis program kedvezményezettei ezúttal a Kárpátokon túli, dél-romániai gazdák. Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők, a piacokat pedig viszonteladók uralják.
2021. augusztus 28., 20:582021. augusztus 28., 20:58
A Kárpátokon túli dél-romániai megyék a nyertesei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium idei zöldségtermesztési agrártámogatásának. Az előző években is számos gazda nyert Olt, Galați, Dolj, Giurgiu és Buzău megyéből, a paradicsomtermesztési támogatás sikeres pályázói között azonban korábban szép számmal akadt Arad, Temes, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Szilágy és Szatmár megyei termelő is – közöttük számos magyar gazda –, akik az ezer négyzetméternyi fóliaház-felületre elnyerhető évi kétezer eurós támogatáshoz jutottak hozzá.
Ráadásul idén bővült az üvegház és a fólia alatt termeszthető, államilag támogatott zöldségek listája. Míg korábban csak a paradicsomtermesztők kaptak dotációt, idéntől már a paprika, uborka, padlizsán, fehér és vörös káposzta is szerepel a támogatott zöldségek listáján. Újdonság, hogy a minisztérium a szántóföldi zöldségtermesztésre külön igényelhető támogatási keretet hozott létre.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett hivatalos statisztika szerint nemcsak a zöldségtermesztésre fordított támogatások zöme került dél-romániai gazdákhoz, hanem a jó pénzt hozó fokhagymaprogram nyertesei is elsősorban oltyán termelők. A többféle zöldségtermesztési pályázati kiírás sikeres régiói között az erdélyi megyék közül egyedül szerepel Arad, a lista utolsó helyén. A mezőgazdasági minisztérium összesítése alapján országos viszonylatban az üvegház-, a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesztés támogatására idén 21 ezer gazda pályázott sikeresen.
A korábbi évek tapasztalata szerint mindig az értékesítéssel voltak gondok, amit azóta sem sikerült orvosolni. Az előző évek agrártámogatási tapasztalatát értékelve Adrian Oros mezőgazdasági miniszter nemrég azt kifogásolta, hogy a jelentős állami támogatással megsegített hazai paradicsomtermesztési ágazat felhozatala nem érzékelhető a hazai kereskedelemben. A szakminisztérium statisztikái szerint az elmúlt öt év átlagában semmivel sem csökkent a külföldről importált paradicsom mennyisége. Az idei kereskedelmi mérleg sarokszámai jövőre derülnek ki, azonban szakemberek szerint továbbra sem lehet derűlátó a mezőgazdasági minisztérium. Annak ellenére sem, hogy
A kisgazdák zöldségeseiben ez óhatatlanul áron alul, olcsón értékesített, nagy mennyiségű zöldséget jelent. Ennek következményei már láthatóak: a dél-romániai termelők a görögdinnye kilójáért 15–20–25 banit kapnak a viszonteladóktól. A termelők arra panaszkodnak, hogy nemcsak a dinnye, hanem a többi zöldség is eladhatatlan, miközben a gazdák továbbra sem jutnak be a romániai élelmiszer-forgalmazás nagy részét lebonyolító áruházláncokba.
A hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök piacon történő forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt könnyű beszerezni, a helyi önkormányzatok pedig nem ellenőrzik, hogy az asztalt bérlő áltermelő kinek a portékáját kínálja. Ezért történhet meg, hogy a gazdák termését banikért, nagyban felvásárló viszonteladók diktálják az árakat. A hazai termelők számának folyamatos csökkenése miatt a zöldségpiacokon sem lehet már megkülönböztetni, hogy melyik a helyi termelésű paradicsom, paprika vagy uborka, és melyik áru származik importból.
A kistermelők piacra jutásának megsegítése nélkül a zöldségtermesztőknek szánt bármiféle állami támogatás ablakon kidobott pénz, mert a hazai termelésű zöldség be sem kerülhet a nagyáruházak polcaira, ahol elsősorban importból származó termékekkel találkozik a vásárló. Ilyenkor, bőséges hazai felhozatal idején is.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
szóljon hozzá!