Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők
Fotó: Makkay József
Több tízmillió euró támogatást folyósít idén a román kormány a fólia alatti és a szántóföldi zöldségtermesztők számára. A kétezer eurós de minimis program kedvezményezettei ezúttal a Kárpátokon túli, dél-romániai gazdák. Az előző évek tapasztalatához hasonlóan a kisgazdák zöldségfelhozatalára az áruházláncok nem vevők, a piacokat pedig viszonteladók uralják.
2021. augusztus 28., 20:582021. augusztus 28., 20:58
A Kárpátokon túli dél-romániai megyék a nyertesei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium idei zöldségtermesztési agrártámogatásának. Az előző években is számos gazda nyert Olt, Galați, Dolj, Giurgiu és Buzău megyéből, a paradicsomtermesztési támogatás sikeres pályázói között azonban korábban szép számmal akadt Arad, Temes, Fehér, Kolozs, Maros, Bihar, Szilágy és Szatmár megyei termelő is – közöttük számos magyar gazda –, akik az ezer négyzetméternyi fóliaház-felületre elnyerhető évi kétezer eurós támogatáshoz jutottak hozzá.
Ráadásul idén bővült az üvegház és a fólia alatt termeszthető, államilag támogatott zöldségek listája. Míg korábban csak a paradicsomtermesztők kaptak dotációt, idéntől már a paprika, uborka, padlizsán, fehér és vörös káposzta is szerepel a támogatott zöldségek listáján. Újdonság, hogy a minisztérium a szántóföldi zöldségtermesztésre külön igényelhető támogatási keretet hozott létre.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett hivatalos statisztika szerint nemcsak a zöldségtermesztésre fordított támogatások zöme került dél-romániai gazdákhoz, hanem a jó pénzt hozó fokhagymaprogram nyertesei is elsősorban oltyán termelők. A többféle zöldségtermesztési pályázati kiírás sikeres régiói között az erdélyi megyék közül egyedül szerepel Arad, a lista utolsó helyén. A mezőgazdasági minisztérium összesítése alapján országos viszonylatban az üvegház-, a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesztés támogatására idén 21 ezer gazda pályázott sikeresen.
A korábbi évek tapasztalata szerint mindig az értékesítéssel voltak gondok, amit azóta sem sikerült orvosolni. Az előző évek agrártámogatási tapasztalatát értékelve Adrian Oros mezőgazdasági miniszter nemrég azt kifogásolta, hogy a jelentős állami támogatással megsegített hazai paradicsomtermesztési ágazat felhozatala nem érzékelhető a hazai kereskedelemben. A szakminisztérium statisztikái szerint az elmúlt öt év átlagában semmivel sem csökkent a külföldről importált paradicsom mennyisége. Az idei kereskedelmi mérleg sarokszámai jövőre derülnek ki, azonban szakemberek szerint továbbra sem lehet derűlátó a mezőgazdasági minisztérium. Annak ellenére sem, hogy
A kisgazdák zöldségeseiben ez óhatatlanul áron alul, olcsón értékesített, nagy mennyiségű zöldséget jelent. Ennek következményei már láthatóak: a dél-romániai termelők a görögdinnye kilójáért 15–20–25 banit kapnak a viszonteladóktól. A termelők arra panaszkodnak, hogy nemcsak a dinnye, hanem a többi zöldség is eladhatatlan, miközben a gazdák továbbra sem jutnak be a romániai élelmiszer-forgalmazás nagy részét lebonyolító áruházláncokba.
A hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök piacon történő forgalmazásához szükséges őstermelői igazolványt könnyű beszerezni, a helyi önkormányzatok pedig nem ellenőrzik, hogy az asztalt bérlő áltermelő kinek a portékáját kínálja. Ezért történhet meg, hogy a gazdák termését banikért, nagyban felvásárló viszonteladók diktálják az árakat. A hazai termelők számának folyamatos csökkenése miatt a zöldségpiacokon sem lehet már megkülönböztetni, hogy melyik a helyi termelésű paradicsom, paprika vagy uborka, és melyik áru származik importból.
A kistermelők piacra jutásának megsegítése nélkül a zöldségtermesztőknek szánt bármiféle állami támogatás ablakon kidobott pénz, mert a hazai termelésű zöldség be sem kerülhet a nagyáruházak polcaira, ahol elsősorban importból származó termékekkel találkozik a vásárló. Ilyenkor, bőséges hazai felhozatal idején is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!