Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti – összegezte Európa Projekt-kutatásának eredményeit a Századvég.
2023. október 27., 20:002023. október 27., 20:00
2023. október 27., 20:022023. október 27., 20:02
A honlapjukon pénteken közzétett elemzés szerint az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen
ennek következtében az európaiak több mint ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát.
Felidézték, hogy Paolo Gentiloni uniós biztos az európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor azt mondta, az EU gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023 végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat. A Századvég kutatása ugyanakkor megjegyzi, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének.
Az MTI által idézett elemzés szerint a piaci energiaárak részleges korrekciója ellenére a magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket, így mivel az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát, az aktív gazdaságpolitikai beavatkozás 2023 után is indokolt.
és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál. Az Európa Projekt-kutatás szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele (55 százalék) számolt be fűtési nehézségekről.
Az elemzésben hangsúlyozták, hogy az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek; az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit.
A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17–17 százalék) a legalacsonyabb – írták.
A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével – olvasható a Századvég kutatási eredményeit elemző összegzésben, melyben arról is tájékoztattak, hogy november 13-án tartják a Szuverenitás Konferenciát, ahol a kutatás eredményeit is részletesen bemutatják.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!