
Búcsú az űrlaptól. Évente átlagosan félmillió balesetező sofőr számára válik könnyebbé az ügyintézés
Fotó: Jakab Mónika
Szeptembertől már nem lesz kötelező közúti balesetek esetében a bejelentő formanyomtatvány, a közös megegyezés szerinti kárfelmérés elektronikusan is megtörténhet – ez az egyik legfontosabb eleme a gépjármű-biztosításra vonatkozó törvény módosításának.
2022. június 18., 13:012022. június 18., 13:01
Kevesebb mint három hónap múlva lényegesen változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó szabályok: a 2017/20-as törvényt módosító jogszabály már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és szeptember 10-én lép hatályba.
Az új előírások értelmében már nem lesz kötelező a papíralapú baleseti bejelentő kitöltése, a kárbejelentés megtörténhet egy applikáción keresztül is, amelyet a Romániai Gépjármű-biztosítók Irodájának (BAAR), valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást eladó társaságoknak kell a gépjárművezetők rendelkezésére bocsátaniuk.
Az applikáció automatikusan rögzíti majd a GPS helymeghatározó rendszer segítségével a történés dinamikáját.
A törvénymódosítás ugyanakkor az Európai Bizottság által kért változtatást is életbe lépteti, így szeptember 10-től a biztosítóknak teljesen szabad kezük lesz az ár megállapításában, kikerül a szabályozásból az a kötelezettség, ami szerint minden módosításról előre kell tájékoztatniuk a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), sőt meg is kell indokolniuk a díjszabás változtatását.
Jelenleg ez úgy működik, hogy függetlenül a költségektől, az értékesítési csatornától, a biztosítótársaság köteles ugyanazon az áron értékesíteni a kgfb-t. Szeptembertől tehát, ha szabad kezet kapnak, az online beszerzett kötvény elméletileg olcsóbb lehet.
Most ugyanis csak korlátozott ideig adnak csereautót, amit az átlagos javítási idő alapján számolnak ki. Ezeket a megkötéseket szeptembertől kiiktatják, és a kárvallott addig használhatja a csereautót, amíg az övét megjavítják.
Ma már az élet minden területén teret hódít az online ügyintézés, ez alól a kárfelmérés sem lehet kivétel – jelentette ki Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja, amikor a szeptembertől érkező módosításokról faggattuk. Mint rámutatott:
ráadásul a biztosítótársaságok számára is egyszerűsíti ez az ügyintézést, csökkenti az adminisztratív költségeiket.
– szögezte le Birtalan József. Hozzátette, a díjszabást nem szabályozták, hiszen a jelenlegi körülmények között, ha bevezették volna az árplafont, az összeroppantja a biztosítótársaságokat.
„Amikor felmerült, hogy valamilyen szinten kötelezővé teszik a referenciaárakat, sok biztosító önként besorolt arra a szintre. Minden biztosítótársaságnak megvan a saját árpolitikája, ezzel valójában az ügyfélkategóriákat is kiválasztják, eldöntik, hogy természetes vagy jogi személyeknek, személygépkocsira vagy kamionra ajánlanak kedvezőbb árú kötelező felelősségbiztosítást” – részletezte Birtalan József.
ilyen esetekben BAAR a referenciaárat megszorozza az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel, és ezeket szétosztja a biztosítótársaságok között. Eddig a piaci részesedés alapján kapták meg a biztosítók ezeket a kockázatos ügyfeleket.
Tehát például az Euroins forgalmazza a kgfb-kötvények 37 százalékát, így ez a társaság kapta a problémás ügyfelek 37 százalékát is. Ezen most változtatnak, és a biztosítótársaságok között egyenlően osztják szét.
Megoszlik a teher, minden biztosítónak vállalnia kell a sötétebb oldalból is” – húzta alá Birtalan József. Meglátása szerint hétről hétre alakul a piac, érkeznek a külföldi biztosítók, ez egyelőre a kgfb-piacán még nem látványos, de a beruházásokhoz kapcsolódó garanciák esetében „már tetten érhető, hogy megjelentek a külföldi játékosok, és jó munkát végeznek”.

Bár már május 11-e óta nem érvényesek a csődbe ment City Insurance-nél vásárolt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények, a biztosítótársaságokat tömörítő szakmai szervezet úgy számol, hogy több mint 100 ezren nem kötöttek új biztosítást.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!