Fotó: Krónika
2008. szeptember 16., 00:002008. szeptember 16., 00:00
Ezt a magyar biztos a tagállamok pénzügyminisztereinek hétvégi nizzai kötetlen találkozója után jelentette be. Kovács leszögezte: a nizzai találkozón egyértelműen kirajzolódott, hogy a tagállamok változatlanul kétféle álláspontot képviselnek e kérdésben. Kisebb részük mindennél fontosabbnak tartja a költségvetés egyensúlyát, és a mérsékelt adókulcsot veszélyeztető tényezőnek tekinti, ezért nemcsak hazai alkalmazását, hanem azt is szeretné elkerülni, hogy más országok használjanak ilyet, mert ezzel a nem használók is nyomás alá kerülhetnének. A tagállamok többsége viszont úgy véli, hogy foglalkoztatáspolitikai, szociális, környezet- és egészségvédelmi vagy kulturális megfontolások indokolttá teszik a kulcsot és a termékkör kibővítését. Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy a kulcsok használatát csak azokban az esetekben tegyék lehetővé, amelyekben nem okoz zavart az Unió egységes belső piacán.
A tervek szerint gazdaságpolitikai szempontból ugyan a tagországonként egyetlen áfakulcs alkalmazása lenne a legcélszerűbb, de egyéb célok miatt azonban indokolt a csökkentett kulcsok alkalmazása is, mégpedig egy mérsékeltebb és egy nagyobb mértékben csökkentett kulcsé. Miután tavaly óta a miniszterek nem jutottak közös álláspontra, a bizottság idén júliusban beterjesztett egy konkrét javaslatot, amelyben kezdeményezte, hogy bővítsék ki a csökkentett forgalmi adó hatályába vonható termékek körét egyrészt a nagy élő munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások listájának kiterjesztésével (éttermi szolgáltatások, lakásépítéssel, műemlékekkel, egyházi épületekkel kapcsolatos szolgáltatások köre), valamint olyan cikkekkel, mint a gyermekpelenkák, a hangoskönyvek és a CD-n lévő tankönyvek). A nizzai vitában Kovács László elmondta, hogy például az éttermi szolgáltatásra való kiterjesztést azért tartja indokoltnak, mert ez kifejezetten helyi szolgáltatás, és nem torzítja a nemzetközi versenyt. „Nem valószínű, hogy valaki egy másik országba csupán az alacsonyabb áfakulcs miatt megy át ebédelni vagy vacsorázni” – jelentette ki.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok