Egységes felügyeleti rendszer a Dunának

Korlátozott lesz a befolyása az egységes európai pénzügyi felügyeletnek, amely kialakításáról a uniós országok állam- és kormányfői döntöttek, bár az eredeti európai bizottsági elképzelések nem erről szóltak. A rendszer célja egyebek között, hogy a jövőben megelőzhető legyen egy újabb gazdasági válság. Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami ellenőrzéséről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem. A reformok végső célja az lenne, hogy a befektetőknek jobb védelmet biztosító reformokat vezessenek be az uniós felügyeleti rendszerben.

Az új szerkezetben helyet kapna az úgynevezett Európai Rendszerbeli Kockázatok Testülete, amely a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat hivatott időben felismerni. A mostani döntés értelmében ez a szerv nem az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen alárendeltségében működik majd, ámbár vezetőjét az EKB kormányzótanácsa nevezi ki. Zárónyilatkozatukban a kormányfők külön leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása „nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre”. Jóváhagyták azt is, hogy három új uniós felügyeleti hatóság jöjjön létre annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti felügyeletek közti összhangot, és a több országban működő csoportok ellenőrzését. Az uniós hatóságokat egyúttal a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonják.

Mindezekről az Európai Bizottság még idén uniós jogszabálytervezetet készít, és az új testületek jövőre létre is jöhetnek – derül ki a brüsszeli csúcstalálkozó döntéseiből. Az államelnökök és kormányfők ugyanakkor arról is döntöttek Brüsszelben, hogy felkérik az Európai Bizottságot, hogy a jövő év végéig készítse el az Unió stratégiáját a Duna menti országok régiójának összehangolt fejlesztésére.

Korábbi közlések szerint a stratégia hat Duna menti EU-tag – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária – különböző ágazatokban való együttműködéséről szól, és a programba idővel bevonható lehet az egyelőre nem EU-tag Szerbia is. Az érintett országok kormányzati vezetői májusi ulmi találkozójukon határoztak arról, hogy javasolják az átfogó Duna-stratégia kidolgozását. A Balti-tenger menti államok hasonló együttműködésére vonatkozó elképzeléseit nemrégiben ismertetve, Danuta Hübner uniós biztos is támogatta a Duna-régió ilyen jellegű összehangolt fejlesztését.

A brüsszeli EU-csúcs zárónyilatkozata foglalkozik az Unió keleti szomszédságával is. Így üdvözli a nemrégiben útjára indított keleti partnerségi stratégiát, amely tovább intézményesíti a viszonyt az EU és a szóban forgó volt szovjet államok (például Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország) között. Ukrajnával foglalkozik a zárónyilatkozat a Kijev és Moszkva közti gázvita kapcsán is. A szöveg szerint a kormányfői tanács aggódik az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázellátás esetleges nehézségei miatt, de meggyőződése, hogy minden érintett fél teljesíti azon vállalását, hogy elkerüli az EU-ba tartó szállítások megszakadásának megismétlődését.