2008. május 14., 00:002008. május 14., 00:00
A maroktelefon használatának növekedését az is mutatja, hogy tavaly a mobilhálózatban egy beszélgetés átlaghossza elérte az 1 perc 44 másodpercet, 2006-ban 1 perc 33 másodperc volt a beszélgetések átlagos időtartama. A rövid szöveges üzenetek (SMS) száma is nőtt, 2007-ben elérte a 3,1 milliárdot, ez egy milliárddal több, mint 2006-ban. Az ANRCTI vezetője szerint jelentősen megnőtt a barangoló hívások száma is. A hazai ügyfelek külföldi beszélgetéseiben tavaly 87 százalékos növekedést tapasztaltak 2006-hoz képest.
Romániában a mobilhasználók zöme feltöltőkártyával működteti telefonját. A szolgáltatók ügyfeleinek 67 százalékát teszik ki a „kártyások”, a felhasználók 33 százalékának van bérleti szerződése. Ez utóbbiak száma eléri a 7,5 milliót, ami majdnem kétszer több a hagyományos vezetékes telefonra szóló előfizetéseknél.
A vezetékestelefon-vonalak száma tavaly csak 1,4 százalékkal nőtt, számuk eléri a 4,26 milliót. Ezek közül 1,22 milliót az alternatív szolgáltatók működtetnek, amelyek piaci részesedése 29 százalékra nőtt. A piac liberalizálása után megjelent alternatív szolgáltatók térhódítása egyre erőteljesebb, ugyanis az ő vonalaikon folytatott beszélgetések száma 44 százalékkal nőtt, miközben a vezetékestelefon-piacon a beszélgetések száma összességében csak 2 százalékkal emelkedett. Tavaly év végén a vezetékes hálózatban regisztrált beszélgetések időtartama elérte a 8,5 milliárd percet. Georgescu adatai szerint tavaly az internetkapcsolatok száma is 76 százalékkal gyarapodott, így öszszesen 5,8 millió helyen vált lehetővé a világhálóra való csatlakozás. A széles sávú internetkapcsolatok száma megkétszereződött, tavaly az elterjedés 10 százalékos volt a 2006-os 5 százalék után. Tavaly év végére a széles sávú internetkapcsolatok száma elérte a 2,1 milliót.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok