2010. május 28., 10:042010. május 28., 10:04
Az országos trendhez hasonlóan az erdélyi és partiumi megyékben is megkétszereződött, máshol megháromszorozódott azoknak a személyeknek a száma, akik előrehozott nyugdíjazási kéréssel fordulnak a megyei nyugdíjpénztárakhoz. Bár még nem nyert hivatalos formát a bejelentés, miszerint a kormány június elseje után hat hónapra befagyasztja az előrehozott nyugdíjazást, tekintve, hogy az intézkedés is szerepel a Boc-kabinet megszorításai között, valószínűleg azokkal egy időben hatályba fog lépni.
Mindeddig azonban csak a sajtóból értesült a nyugdíjrendszer megváltoztatásának terveiről Vass Sándor, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár szóvivője. A szakember a Krónikának elmagyarázta: az előrehozott nyugdíjat jelenleg azok igényelhetik, akik bizonyos számú évig dolgoztak, de még nem érték el a törvényes nyugdíjkorhatárt. Férfiak esetében harmincöt ledolgozott esztendőről van szó, náluk a korhatár 65 év, nőknél pedig ez a szám harminc, 60 éves nyugdíjkorhatárral.
Az előrehozott nyugdíj összege kevesebb, mint amennyit a nyugdíjkorhatárt betöltöttek kaphatnak – a legnagyobb levonás 30 százalékos lehet, ez alól csak azok képezhetnek kivételt, akik a korhatár elérése előtt tíz évvel többet dolgoztak a minimumnál, tehát a férfiak 45, a nők pedig 40 évet.
Vass Sándor tudomása szerint van esély egy olyan módosításra, amely alapján a levonás aránya akár negyvenöt százalékra is nőhet. A szóvivő azt mondja, hallott róla, hogy talán júniustól már egyáltalán nem lesz lehetőség előrehozott nyugdíj igénylésére, emiatt az országban több helyütt ugrásszerűen megnőtt a kérések száma, mert mindenki igyekszik mihamarabb részesülni a juttatásból, amíg még lehet. Bihar megyében azonban nem beszélhetünk olyan drasztikus növekedésről, mint például Temesben, ahol a szakember tudomása szerint az idei évben már mintegy háromszor annyian kértek korhatár előtti nyugdíjat, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Vass leszögezte: amíg a nyugdíjhivatal nem kap hivatalos értesítést a procedúra változásáról, elfogadja az igényléseket, éppúgy, mint eddig.
Valóban megháromszorozódott a Temes megyei előrehozott nyugdíjkérések száma, közölte Viorel Popa, a megyei nyugdíjpénztár szóvivője.
Elmondta, az elmúlt tíz nap alatt háromszor annyi kérés érkezett, mint az elmúlt négy hónap során. „Valóságos őrület volt, az emberek ugyanis bepánikoltak, amikor Traian Băsescu államfő kilátásba helyezte az előrehozott nyugdíjazások befagyasztását” – nyilatkozta. Mint részletezte, míg május elsejéig 300 kérést iktattak, a szám már május 20-ára elérte a 880-at, s miközben átlagban egy nap alatt legtöbb 40 ügyféllel szokott dolguk lenni, most 80–100-an is hozzájuk fordulnak. Popa közlése szerint a kérelmezők köre szinte valamennyi szakterületre kiterjed, s olyanok is szép számban akadnak, akik nem teljesítik az előrehozott nyugdíjazás feltételeit.
Brassó megyében eközben Mihai Tarbă, a megyei nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a hónap végéig akár meg is négyszereződhet a nyugdíjkérelmek száma tavaly májushoz képest. A szakember közölte, május 25-éig már 400 kérést regisztráltak, de amilyen tempóban gyűlnek az iratcsomók, számuk a hónap végére könnyen elérheti az 500-at, míg tavaly májusban mindössze 120 hasonló kéréssel fordultak hozzájuk. „Kötelesek vagyunk elvenni a kéréseket, hiszen jelen pillanatban egy olyan törvény hatályos, amely lehetővé teszi az előrehozott vagy részlegesen előrehozott nyugdíjazást. Amíg nem lesz más rendelkezés, addig így kell eljárnunk. Egyelőre semmilyen változásról nem értesítettek bennünket” – fogalmazott.
Bán Katalin, a Hargita megyei nyugdíjpénztár vezetője is váradi kollégájához hasonlóan úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy hivatalos keretek közé helyezték volna a nyugdíjazás év végéig történő betiltását. „Egyelőre velünk sem közöltek konkrétumokat, csak hallottuk, hogy előfordulhat az előrehozott nyugdíjazások befagyasztása. Amíg a mi feletteseink sem tudják, mi történik, mi sem tudhatjuk” – fogalmazott. Az intézmény vezetője azonban arról tájékoztatott, hogy az elmúlt egy hónapban megduplázódott a nyugdíjazást igénylők száma Hargita megyében, míg korábban havonta átlagosan 80 kérést regisztráltak, ez a szám májusban elérte a 160-at.
Az utóbbi két hétben Maros megyében is ugrásszerűen nőtt azok száma, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni. Morent Ilona, a nyugdíjpénztár igazgatója lapunknak elmondta, többnyire azok szánják el magukat erre a lépésre, akik bizonytalannak érzik munkahelyük megőrzését. A hivatalvezető ugyanakkor meg szeretné nyugtatni a kérelmezőket; szerinte a rendelkezést nem fogják visszamenőleg alkalmazni. „Mindenki, aki eddig leadta a kérvényét és az megalapozott, korkedvezménnyel nyugdíjba vonulhat” – mondta el Morent Ilona.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.